Az év első kilenc hónapjában több mint 22 ezer új lakást vettek használatba, mely 45 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Idén 42 ezer új lakás építésére adtak engedélyt, ez két százalékkal haladja meg a tavalyi évet.
A fővárosban 81(!) százalékkal emelkedett a kiadott használatba vételi engedélyek száma. A boom minden bizonnyal annak köszönhető, hogy mostanra adták át a kedvező lakáshitelek idején építeni kezdett lakásokat.
Vállalkozók, lakóparkban, kisebb lakásokat
A használatba vett lakások 36 százalékát építtették vállalkozások míg egy évvel korábban csak 28 százalékát. A természetes személyek lakásépítésének aránya 65-ról 59 százalékra esett vissza és a helyi önkormányzatok és a központi költségvetési szervek együtt alig több mint 400 lakást építtettek ebben az időszakban - írja a KSH gyorsjelentése.
Többszintes, többlakásos épületben 68 százalékkal több új lakás épült, és megduplázódott a lakóparki építkezések száma, mialatt a családi házas építkezések az átlagosnál kisebb mértékben nőttek. Az új lakások átlagos alapterülete a tavalyi 98-ról 95 négyzetméterre csökkent.
Minden megyében és minden településtípusra jellemző a lakásépítés növekedése; leginkább a fővárosban, s legkevésbé a nem megyei jogú városokban nőtt az új lakások száma.
Nagyvárosi lendület
A kiadott új lakásépítési engedélyek adatai alapján már csak a nagyvárosokban folytatódik az építési lendület, a községekben és a nem megyei jogú városokban 4-5 százalékkal kevesebb új lakás építésére adtak engedélyt, mint az előző év hasonló időszakában.
A lakásmegszűnés valamivel kevesebb volt, mint 2003 I-III. negyedévében. Közel 2700 lakás szűnt meg, 44 százalékuk új lakás építése, 39 százalékuk avulás miatt. A korábbiakhoz képest emelkedett az állami, önkormányzati tulajdonú megszűnt lakások száma.
Mivel jár a kisebb illetékmentességi plafon?
Nem okozott meglepetést a KSH adata, a lakásépítések tavalyi fellendülése után ez várható volt - kommentálta a hivatal jelentését Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője.
Mivel az idén a tavalyi, több mint 35 ezer új lakásnál valószínűleg kevesebb épül, később ez a használatba vételi engedélyek számában is tükröződik majd. Bár arról nincs szó, hogy a lakásépítő cégek elállnának az új beruházásoktól, vagy halasztanák azokat, egyre inkább meggondolják, mikor érdemes belevágniuk a fejlesztésbe. Valkó szerint a kormány Fészekrakó-programja - amelyben állami garanciaalap révén a fiatalok akár 10 százalékos önrésszel is vehetnének saját lakást - az érintetteknél azt eredményezheti, hogy vásárlásukat a jövő év elejére ütemezik át. Ezzel ellentétes hatással járhat az a kormányzati terv, amely az új lakások esetében az illetékmentességi vételár-plafont 30 millió forintról 15 millióra csökkentené - vélte Valkó, aki hozzátette: ha lesz is év végi felfutás, annak mértéke jóval kisebb lesz a tavalyinál. Az elemző arra számít, hogy miután a fejlesztők az idén a tervezettnél kisebb áremelést hajtottak végre (vagy nem is emelték az árakat), januárban - új év, új árak jelszóval - megpróbálhatják ezirányú törekvéseiket érvényesíteni.
Borúsabban látja a helyzetet Pfandler Katalin, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége elnökségi tagja, az Interestate Rt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte a lakásépítés mint üzletág mélyponton van, kevés ingatlan építésébe fogtak bele az idén, e téren a tavalyihoz képest 50-60 százalékos visszaesés sem zárható ki. A Fészekrakó program a kormány szerint nyolcezer új lakás iránt teremthet keresletet, ám a szakma legfeljebb 2-3 ezres hatást vár - véli Pfandler. A szakember szerint a valóban pozitív hatásokhoz, a kisebb önrész széles körű bevezetéséhez a garancia kiterjesztésére volna szükség, hiszen a jelenlegi tervek - a magas törlesztőrészlet miatt - a tehetősebbeknek kedveznek.
Az illetékmentességi plafon csökkentésének tervét fájdalmasnak tartják, s úgy vélik, már önmagában az új lakások ilyen típusú terhe sem érthető. Amikor egy ingatlanfejlesztő lakást épít, az inkább vállalkozói szerződésnek tekinthető, nem pedig visszterhes, illetékköteles vagyonátruházási szerződésnek. Ahogyan a telekáfa bevezetése átlagosan 8, úgy az illetékköteles plafon csökkentése 4-5 százalékos drágulást eredményezhet az érintett új lakásoknál - fogalmazott a szakember. Pfandler Katalin szerint a kormánynak az újlakás-piacot érintő döntéseknél szem előtt kellene tartania, hogy tízezer új otthon felépítése nyolcvanmilliárd forint költségvetési bevételt teremt, vagyis a beruházások elmaradása eredményeként ekkora kiesést okoz a büdzsének.
