Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a magyar állampolgárok csupán 1996. január 1-je óta juthatnak megkötések nélkül külföldön ingatlanhoz, az azóta eltelt rövid idő alatt szinte minden tekintetben meg is változtak vásárlási szokásaink. Az első vevők a tengerentúli befektetésben látták a legbiztosabb lehetőséget, az idei év slágere azonban már nem a floridai üdülő, hanem a spanyol és a horvát apartman. (Amióta közismertté vált Demszky Gábor főpolgármester horvátországi házvásárlása, megnőtt a kereslet a felújításra szoruló ottani kőházak iránt is.) Spanyolországban a külföldiek megkötések nélkül vásárolhatnak ingatlant, Horvátországban azonban meg kell szerezni a horvát külügyminiszter hozzájárulását. Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy Horvátországban devizakülföldi nem vehet fel banki kölcsönt és nem lehet bevétele sem, tehát az ingatlan hasznosításához, illetve a hitelügyintézéshez céget kell alapítani déli szomszédunknál vagy meg kell bízni egy horvát vállalkozást, magánszemélyt. (Külföldi ingatlan vásárlásához egyébként magyarországi hitelintézettől is fel lehet venni kölcsönt, így ez utóbbi problémát ezzel ki lehet küszöbölni.) Az ingatlanok kiadásából egyébként átlagosan éves szinten 3-15 ezer euró bevételhez lehet jutni, ami többek között az ingatlan méretétől, elhelyezkedésétől, valamint a kiadható napok számától függ.
Megéri azonban az utánajárás, mivel Horvátországban az ingatlanárak évente 15–25 százalékkal (frekventáltabb helyen akár 30–50 százalékkal) emelkednek. Ugyanakkor jó, ha tudjuk, hogy ingatlanvásárlás esetén a horvát jogszabályok szerint az ingatlan értékének 5 százalékát kitevő ingatlanforgalmi adót kell fizetni, s az Adrián az idegenforgalmi idény alatt (június 15-e és szeptember 15-e között) az állandó ott tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyeknek ingatlanforgalmi illetéket kell fizetniük.
A gyors drágulás azonban kockázatokat is rejthet magában. Szlovákiában, ahol az európai uniós csatlakozáshoz fűződő várakozások miatt rövid idő alatt jelentős áremelkedés zajlott le, idén 20 százalékos esésre számítanak az ingatlanpiaci szakemberek.
A spanyol ingatlanpiac a kilencvenes évek közepe óta mind jobb befektetési terepnek számít a külföldiek, így a magyarok szemében is, akik számára elsősorban a hitelrendszer teszi a spanyolországi ingatlanvásárlást könnyebben elérhetővé. A hitelösszeg mértéke átlagosan 60-70 százalék, de akár 80 százalék is lehet, nem beszélve a 3-3,5 százalék közötti kamatlábakról. Ráadásul az ingatlanárak még mindig igen impozáns mértékben emelkednek. Tavaly a spanyol lakóingatlanok ára nőtt a leggyorsabban Európában, 2002-höz képest 17 százalékkal drágultak, miközben az Európai Unióban átlagosan csak 7 százalékkal emelkedtek a lakóingatlanok árai. Spanyolország nagyvárosai közül Valencia a legolcsóbb, itt már négyzetméterenként 1250 euróért házat lehet vásárolni. Ingatlanpiaci szakértők szerint az idén Spanyolországban átlagosan 15 százalék körüli drágulással lehet számolni.
Ne feledjük azonban, hogy ingatlan vásárlása esetén bizonyos járulékos költségekkel is számolni kell, hiszen az ingatlan nyilvántartásba vételénél (a tulajdoni lap közjegyző előtt történő bejegyzésekor) a közjegyzői és az ügyvédi díj a vételár 2,5 százaléka. Emellett új építésű lakóingatlanok után 7 százalékos, használt után 6 százalékos, üzlethelységek és telkek után pedig 16 százalékos adót kell fizetni a spanyol államnak. Régiónként létezhetnek továbbá speciális adók, de ezek mértéke nem haladhatja meg az 1 százalékot. A közös költség évente 200-1200 euró között van. Továbbá jó ha tudjuk, hogy ha ingatlanunkat a vásárlást követő három éven belül el szeretnénk adni, akkor adóként a vételi és eladási ár közötti különbség 35 százalékát kell leperkálnunk. Ha azonban még a „tervezőasztalról” vesszük meg az ingatlant, akkor az előszerződés akár többször is gazdát cserélhet az ingatlan elkészültéig anélkül, hogy az említett 35 százalékos adót meg kellene fizetnünk.
További részletek a NAPI Gazdaság hétfői számában.
