A GKI és a Wallis Ingatlan által megkérdezett forgalmazók és fejlesztők úgy vélik - idézte a Népszabadság - , hogy a vásárlókkal nem fizettetik meg a beruházók az összes költségnövekedést, különben az áremelkedés magasabb lenne. A GKI– Wallis fővárosi ingatlanpiaci indexe - mint korábban a Napi Online is megírta - 2003 utolsó negyedévében –18,3 pontra emelkedett a három hónappal korábban mért –23,9-ről. Az index három éve lépett át a negatív tartományba.
A részletes lakossági felmérés szerint 17 százalékkal csökkent a következő két évben lakást venni tervezők köre, s 13 százalékkal kevesebben válaszolták azt, hogy lakásfelújításba fognának a közeljövőben.
Az irodapiac telítődését jelzi, hogy tavalyelőtt még 150 ezer, tavaly már csak 92 ezer négyzetméternyi új iroda jelent meg a kínálatban, és az A kategóriás irodaházak kihasználtsága is visszaesett: Budán 80 százalékról 74-re, Pesten 76 százalékról 74-re. A kis- és középvállalati szektor viszont nem talál magának megfelelő területet, az irodaházak zöme ugyanis multinacionális cégekre szabta kínálatát.
A pezsgő logisztikai és raktárpiacon ugyancsak a méret a lényeg. Mint Báthory Balázs, a Wallis Ingatlan vezérigazgató-helyettese rámutatott: a potenciális bérlők 60 százaléka nem az új parkokkal köt szerződést, mivel azokban jellemzően 1200-1500 négyzetméternél kisebb területet nem adnak bérbe. A régi és az új ingatlanok bérleti díja között nagy a különbség: az előbbiekben 360-700 forint, az újakban 930-1600 forint egy négyzetméter havonta.
A legnagyobb visszaszorulás a bevásárlóközpontok terén várható: a folyamatban lévő fejlesztéseket még befejezik, de Budapest már telítődött plazákkal, a fejlesztők most a vidéki lehetőségeket mérlegelik. A szabadidős ingatlanfejlesztések viszont egyre népszerűbbek lesznek: a termálfürdők, uszodák, jégpályák és egyéb sportközpontok iránt nő a kereslet.
A kormány magánberuházásokra alapuló kollégiumépítési programja révén több mint tízezer, két-három csillagos szállodai kategóriájú diákotthoni ággyal gyarapszik a vidék. A kollégiumok nyáron üresek, így a kereskedelmi szálláshelyek kínálatát gyarapítják majd.
A balatoni ingatlanok ára döbbenetes különbségeket mutat. A GKI-Wallis vizsgálata szerint egyes tóparti településeken a fővárosi agglomerációban jellemző árakon hirdetik az ingatlanokat, másutt az elmúlt években alig nőttek az árak. A telkek néhol irreálisan drágák, főleg a minimális kereslethez viszonyítva.
Házat venni a Balaton környékén most 22–38 millió forint között lehet, az átlagár harmincmillió forint. A telkek négyzetméterenkénti ára 4–7 ezer forint és 20–25 ezer forint között alakul. A legdrágább település Balatonboglár, majd Fonyód, Tihany, Siófok és Balatonfüred következik a sorban. Legolcsóbban Badacsonytomajban, Balatonkenesén, Révfülöpön, Zamárdiban és Balatonalmádiban lehet telekhez jutni.
