Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány eltörölné a lakáshitelek törlesztőrészlete után igénybe vehető adókedvezményt – jelentették be tegnap. Ennek mértéke eddig a hitel éves tőke- és kamattörlesztésének 40 százaléka, de legfeljebb 240 ezer forint lehetett.
A döntés az éppen szabadságát töltő Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízottat is meglepte, mivel – mint a NAPI Gazdaságnak elmondta – elutazása előtt még egészen más volt az álláspont. Hangsúlyozta azonban, hogy több szakértő is inkább az adókedvezmény megszüntetését, mint a kamattámogatás megkurtítását szorgalmazta. Csabainé azonban úgy véli, hogy erről még lesznek egyeztetések, s a végső szót úgy is a parlament mondja ki. (Korábban csak a kedvezmény „igazságosabbá tételéről” volt szó.)
Sokan annak tudatában vettek fel ilyen hitelt, hogy adókedvezmény is jár hozzá – állítják szakértők. Véleményük szerint a döntés hatásaként egyes hitelezési sávokban csökkenhet, későbbre tolódhat a lakáshitel felvétele. Bankárok lapunknak elmondták, hogy a hitelképességet nem befolyásolja a kedvezmény eltörlése, mivel azt a bankok eddig sem vették számításba, amikor az egy-egy igénylő által felvehető hitelösszeget megállapították. A hitelek értékesítésekor ugyan jó marketingfogásnak számított az adókedvezmény hangsúlyozása, de a korrektebb ügyintézők kiemelték, hogy ez a támogatás akár évente változhat.
Szakértők úgy vélik, hogy ez a döntés a lakás-takarékpénztárak jelzáloghitellel kombinált termékeinek malmára hajtja a vizet, ugyanis ezen két különböző hitelintézeti termék — egyelőre — még összekapcsolható, s általuk kétféle állami támogatás vehető igénybe. Az egyik a lakástakarékbetét-gyűjtéshez adott pluszpénz, a másik a jelzáloghitel kamattámogatása. Ilyen termékkel a most egyesült Fundamenta-Lakáskassza Rt. már régóta rendelkezik, míg az OTP Lakás-takarékpénztár Rt. nemrég indította el az új kombinált terméket.
A kormány megszüntette a magán-nyugdíjpénztári adókedvezményt is, ám az önkéntes nyugdíjpénztárak kedvezményeit meghagyta. A magán-nyugdíjpénztári befizetések után járó 25 százalékos adókedvezményt a munkavállalók a bruttó jövedelmükből fizetett egyéni nyugdíjjárulék után érvényesíthették. Szakértők szerint a kormány adócsökkentése közvetlenül nem érintené a pénztári szektort, mivel az adókedvezmény megvonása egyaránt érintené a homogén és a vegyes finanszírozási rendszert választókat.
