Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eltérő értelmezés befolyásolja a hitel nagyságát, és megvásárolni való ingatlan szobaszámát.
A Népszabadság mai cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy mivel a méltányolható lakásigény mértéke a kedvezményes hitelt igénylő és a vele együtt élők számától függ, ezért egy, illetve két személy esetén a lakás legalább egy-, legfeljebb háromszobás lehet. Három főnél pedig már legalább másfél és legfeljebb három és fél a szobák száma.
A probléma oka, hogy az építési törvény szerint egy lakásban legalább egy szobának nagyobb alapterületűnek kell lennie, mint 17 négyzetméter, és a szoba alapterülete 6 négyzetméternél kisebb nem lehet. Ezt definiálja azonban a lakáshitelezést szabályozó kormányrendelet is, csakhogy ez utóbbi bevezet egy eleddig nem használt fogalmat, nevezetesen a „fél szobát". E szerint a fél szoba az, amelynek nagysága 6 és 12 négyzetméter közötti. A kormányrendelet csak a 12 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget tekinti szobának. Ezt lehet még fokozni, ugyanis a kormányrendeletben az szerepel, hogy egy 30 négyzetméternél nagyobb szobát két szobának kell tekinteni.
Az újság valós példát is hoz a problémára. Megtörtént, hogy egy négyfős család (2 felnőtt, 2 gyermek) kétszobás lakást szeretett volna vásárolni, a lakás árának 60 százalékát kedvezményes hitelből kívánták előteremteni. Az egyik szoba mérete 19 négyzetméteres, a másiké 11 négyzetméteres volt. A bank négy beköltöző esetén kétszobás lakáshoz 15 millió forintos vételárig adhat hitelt, azonban ezt a lakást csak másfél szobásnak tekintette, amelynek átlagköltsége már csak 12,5 millió forint lehet. Nem tudtak hitelhez jutni, hiszen másfél szobás lakás esetén a lakók száma maximum három fő lehet.
A hírek szerint Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnöke levélben fordult Juhász Istvánhoz, a Belügyminisztérium illetékes főosztályvezetőjéhez, kérve, hogy kezdeményezze az ellentmondás feloldását. Az elnök szerint a lakáshitelekről szóló kormányrendeletet kellene összhangba hozni a jóval korábban életbe lépett OTÉK-kal. A főosztályvezető nem értékelte problémának a problémát.
