Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Fél év csend, kivárás és bizonytalanság után idén szeptemberben már élénkülni látszott a szántóföldek piaca. Az eladók ismét megjelentek a piacon az egy évvel korábbihoz képest – igaz, csak egyes területeken – 30-50 százalékkal magasabb szinten, és úgy tűnik, élénkül a kereslet is. Az érdeklődést az indokolta, hogy csökkent az idő az EU-csatlakozásig és a megszokott piacok nem kínálnak kiugró hozamot, kockázatot viszont annál inkább. Hogy mikor és mekkora lesz az extraprofit, arról lehet vitatkozni, de az árcsökkenés kockázata a mai uniós ötödárak mellett elhanyagolható – vélekedett Fűr Zoltán, a Földbróker.hu vezetője. Fűrék úgy vélik, hogy 2-3 éven belül mai áron 2-3-szoros áremelkedés becsülhető. Ezért úgy gondolják, hogy Magyarországon földet venni biztos és nagy nyereséggel kecsegtető középtávú befektetés.
Ugyanakkor jelentős azoknak a szakértőknek a tábora is, akik utóbbiakkal mostanában nem értenek egyet, s nem számítanak jelentős földáremelkedésre az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán. A drágulást erősíti, hogy a földalapú támogatások a mai támogatási szint legalább négyszeresére emelkednek már a csatlakozás első évében, és erről a szintről növekednek tovább évenként. Ez azt jelenti, hogy a mai, hektáronkénti 8 ezer forintos mértékről 2004-től csaknem 40 ezer forint támogatásra számíthatnak a termelők az Európai Uniótól. Ez az összeg jelenti ugyanis annak a jelenlegi uniós közvetlen agrártámogatásnak az 55 százalékát, amelyről Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter beszélt a koppenhágai döntést ismertető sajtótájékoztatón (NAPI Gazdaság, 2002. december 17. szám, 4. oldal). Mint a miniszter mondta, nem tudja értelmezni az előző kormányfő azon kijelentését, miszerint a soproni gazdák 4500 eurót kapnak, míg a Lajtán túl ez az összeg 18 ezer euró. A hektáronkénti 25 százalékos mérték ugyanis 16 ezer forint, míg a jelenlegi uniós gazdálkodók mintegy 70 ezer forint közvetlen támogatást kapnak hektáronként. A 25 százalékos támogatási szintet egészítheti ki a koppenhágai megállapodás értelmében Magyarország 30 százalékkal 55 százalékra, s így 6 évre is rövidülhet az az átmeneti időszak, amely alatt a magyarországi közvetlen támogatási szint eléri a jelenlegi uniós színvonalat.
Fűr Zoltán véleménye szerint ez a szubvenció a termelők többségénél bebiztosítja, sőt sok esetben megduplázhatja a nyereségszintet. Az élelmiszerárak előrevetített emelkedésével pedig a jövedelmezőség tovább növekedhet, ami növelheti a bankok finanszírozási hajlandóságát is. Más szakértők ugyanakkor ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy az élelmiszerárak növekedése nem lesz annyira ugrásszerű az EU-csatlakozás nyomán, mint azt korábban egyesek mondták. Példaként Görögországot, de még inkább Spanyolországot és Portugáliát említik, ahol az uniós csatlakozással nem járt élelmiszerár-robbanás.
Az említett fejlemények eredőjeként mindenesetre megindulhatnak a rövid távú, spekulációs célú földvásárlások már jövő évtől, 2004-ben pedig újabb lendületet vehet az uniós gazdák érdeklődése.
Az 1,5 millió hektár osztatlan közös tulajdont birtokló kistulajdonosok azonban – hacsak nem szövetkeznek vagy integrálódnak – aligha lesznek a csatlakozás nyertesei, és így földeladási hajlandóságuk is folyamatosan növekszik majd. Ez a piaci típusú birtokkoncentráció viszont nem lesz gyors folyamat. Addig a nagyobb méretű, 100 hektár fölötti és a forgalomképes, 1-2 személy tulajdonában lévő területekből a kereslethez képest hiány is kialakulhat, ami jó likvidálási lehetőséget biztosíthat a most befektetőknek.
A csatlakozás menetrendje világos, bő 16 hónap van hátra a 2004. május 1-i csatlakozásig. A jövő év első félévében lesz a magyar népszavazás a csatlakozásról, majd az év során folyamatosan történik a szerződés európai ratifikálása. Fűr Zoltán szerint ezért befektetési időzítés szempontjából a koppenhágai csúcs után a következő eseményekre érdemes odafigyelni: a EU-csatlakozásról tartandó népszavazásra, az európai ratifikálásokra jövő év második felében, illetve – csatlakozás estén – 2004 első félévében Magyarország felértékelődésére.
