A rendszer a FIFA Club Benefits Programme keretében működik, amely 2010 óta létezik, és az európai klubokkal kötött megállapodások alapján folyamatosan bővült. A 2026-os ciklus újdonsága, hogy a klubok már nemcsak a világbajnokságon szereplő játékosok után kapnak pénzt, hanem a selejtezőkön való részvétel is kompenzációs alapot képez. A kifizetés napidíj-alapú elszámolás szerint történik, amely a válogatottaknál töltött időt veszi figyelembe.
A FIFA tájékoztatása szerint a 355 millió dolláros keretből 250 millió a világbajnoki szerepléshez, 100 millió a selejtezőkhöz kapcsolódó kifizetésekre jut, míg 5 millió dollárt adminisztratív költségekre fordítanak. A világbajnoki szakaszban játékosonként legalább napi 5000 dolláros juttatás számolható, míg a selejtezők esetében mérkőzésenként körülbelül 2360 dollár jut a kluboknak. A "kétéves szabály" értelmében pedig a kapott összeg arányosan megoszlik az összes olyan klub között, amelynél az adott futballista a világbajnokságot megelőző két évben (a selejtezősorozat alatt) játszott.
A korábbi tornák adatai alapján az európai élklubok részesülnek a legnagyobb összegekből, mivel ők adják a legtöbb válogatott játékost. A 2022-es katari világbajnokság után például 440 klub között oszlott szét a 209 millió dolláros keret, a legtöbbet a Manchester City kapta mintegy 4,6 millió dollárral. A lista élmezőnyében olyan klubok szerepeltek, mint az FC Barcelona, a Bayern München, a Real Madrid vagy a Paris Saint-Germain.
A megnövelt keret miatt a szakértők szerint a 2026-os világbajnokság után a klubok bevételei tovább emelkedhetnek: egy erősen érintett klub akár 6–7 millió dolláros kompenzációt is kaphat, míg egy döntőig jutó játékos után a klubja megközelítőleg 285–300 ezer dollár közötti összeget realizálhat. A FIFA ugyanakkor nem a játékosoknak fizet közvetlenül, a világbajnoki díjazás a nemzeti szövetségeken keresztül jut el a keretekhez, a végső játékosprémiumok pedig az adott országok belső szabályaitól függenek.
