Eredetileg július 9-én kellett volna lezárni az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalásokat, de az amerikai elnök kitolta a határidőt három héttel, augusztus 1-ig.
Ennek okai:
- a megoldatlan kérdések és
- a tetemes vámtarifák bevezetésének kilátásba helyezése.
Nézeteltérések különösen az ágazatspecifikus vámtarifák és a szabályozási normák tekintetében vannak.
Az Egyesült Államok 10 százalékos alapvámot vetett ki az EU-ból származó importra, és azzal fenyegetőzik, hogy a vámokat 50 százalékra emeli, ha nem születik megállapodás. Az EU pedig július 14-ig felfüggesztette az Egyesült Államokból származó, 21 milliárd dollár értékű árukra kivetett válaszvámokat, hogy több idő maradjon a tárgyalásokra.
Ezek stratégiai húzások, amelyek valahol kimerítik az erőfitogtatás kategóriáját is
– közölte az Economx érdeklődésére Pásztor Szabolcs. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója úgy látja, hogy továbbra is jelentős különbségek vannak a tárgyalófelek között.
- Az EU 50 milliárd euró értékű amerikai áru, például cseppfolyósított földgáz és szójabab vásárlását kínálta a kereskedelmi egyensúlyhiányok orvoslására.
- Az Egyesült Államok azonban nem fogadta el teljes mértékben ezt a javaslatot, és az egyes ágazatokra, például az autóiparra és a mezőgazdaságra vonatkozó vámtarifákkal kapcsolatos nézeteltérések továbbra is akadályozzák az átfogó megállapodás megkötését.
A szakértő szerint
„a kölcsönösen előnyös megállapodás ugyan lehetséges, de nehéz lesz elérni”.
Az Egyesült Államok célja az Európai Unióval szembeni kereskedelmi hiányának csökkentése, amely 2024-ben közel 200 milliárd eurót tett ki. Bár Washington többlettel rendelkezik az EU-val folytatott szolgáltatáskereskedelemben, a termékkereskedelemre való összpontosítás feszültségekhez vezetett.
„Az Európai Unió a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok fenntartására és az aránytalan engedmények elkerülésére törekszik”
– mondta Pásztor Szabolcs, aki szerint a megállapodás elhalasztását egyébként nem tartja meglepőnek, ugyanis a multilaterális, de még a bilaterális tárgyalások is sok időt vesznek igénybe. Ezeket általában nem lehet határidőre és megadott dátumra letárgyalni.
Az autóipar áll a tárgyalások középpontjában.
Az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vetett ki az importált autókra, ami jelentősen érinti a német gyártókat, például a BMW-t és a Mercedes-Benzt.
Mehet a „jumping FDI”?
Ezek a vállalatok, amelyek jelentős gyártókapacitással rendelkeznek az Egyesült Államokban, olyan mechanizmusok bevezetését szorgalmazzák, amelyek lehetővé tennék az Egyesült Államokban gyártott járművek kedvezményes vámmal történő exportját az Európai Unióba.
Ennek érdekében jelentős nyomást gyakorolnak Brüsszelre. Ez egyébként az úgynevezett „jumping FDI”, avagy a vámokat megkerülő külföldi tőkebefektetés.
Más uniós tagállamok azonban bírálják ezt a megközelítést. Szerintük ez alááshatja az EU egységét és a német érdekeket részesítheti előnyben. Attól tartanak, hogy hátrányba hozhatja autógyártóikat és munkahelyek külföldre költözéséhez vezethet.
Mindenki a haját tépi, őrült rohanás a kereskedelmi megállapodásért
Folynak a tárgyalások, de nem elég gyorsan. A szakértő az Economxnak szinte biztosra vette, hogy július 9-ig nem jön létre egyezség az Európai Unió és az Egyesült Államok között. A tét évi 1500 milliárd dollárnyi kereskedelem szabályozása. Szerinte Donald Trump újabb haladékot ad, talán nem 90 napot, hanem csak 30-at.A szabályozási normák, különösen a mezőgazdaság és a digitális kereskedelem területén fennálló különbségek továbbra is vitatott kérdések. Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki az EU mezőgazdasági szabályozása és hozzáadottérték-adó rendszere miatt, míg az EU óvatosan áll hozzá normáinak feladásához.
Az EU emellett körülbelül két hét múlva kezdődő kereskedelmi tárgyalásokra készül Kínával.
A tárgyalások célja a folyamatos kereskedelmi feszültségek, többek között a piacra jutással és a támogatásokkal kapcsolatos kérdések megoldása.
„Bár több, nagy horderejű tárgyalás egyidejű lefolytatása kihívást jelent, az EU igyekszik fenntartani a kiegyensúlyozott megközelítést, hogy mindkét kapcsolatban megvédje érdekeit. Személy szerint arra számítok, hogy ez is egy lassú folyamat lesz”
– fogalmazott Pásztor Szabolcs.
Hogyan érintené mindez Magyarországot?
Magyarország autóipara a gazdaság egyik alappillére, 2024-ben az Egyesült Államokba irányuló exportjának közel 40 százalékát, mintegy 2300 milliárd forint (5,6 milliárd euró) értékben tette ki.
A legutóbbi, 25 százalékos amerikai vámtarifa közvetlenül érinti a nagy magyar gyártókat, mint például a győri Audi és a kecskeméti Mercedes-Benz. Az Audi győri gyára, amely 2023-ban 33 ezer autót gyártott az amerikai piacra, most az exportvolumen fenntartásával küzd
– húzta alá a szakértő, egyben hozzátette, hogy a bizonytalanság aggodalmakat váltott ki a Volkswagen-csoport működésének esetleges átszervezésével kapcsolatban, ami hatással lehet a magyarországi foglalkoztatásra és a termelési színvonalra.
Kockázatok az exportban
Rámutatott, hogy az autóiparon túl Magyarország gyógyszeripari és mezőgazdasági exportja is érintett lehet az Egyesült Államokba. Az amerikai kormány jelezte, hogy a jövőben vámokat vethet ki a gyógyszerekre, ami hatással lehet Magyarország gyógyszeriparára. Hasonlóképpen, a mezőgazdasági termékekre is emelt vámok vethetők ki, ami kockázatot jelent Magyarország mezőgazdasági exportőreinek.
Az elemzők becslései szerint az új amerikai vámtarifák az elkövetkező években akár 0,8 százalékponttal is csökkenthetik Magyarország GDP-jét
– közölte Pásztor Szabolcs, aki úgy látja, hogy az autóipar amerikai vámtarifáknak való kitettsége különösen aggasztó, mivel ez az ágazat jelentősen hozzájárul Magyarország ipari termeléséhez és foglalkoztatásához.
„Az export esetleges visszaesése ipari termeléscsökkenéshez és munkahelyek megszűnéséhez vezethet, különösen az autógyártástól erősen függő régiókban”.
A vámtarifákra válaszul Magyarország tárgyalásokat kezdeményezett az Egyesült Államokkal egy kétoldalú gazdasági együttműködési megállapodás megkötése érdekében, amelynek célja a vámtarifák negatív hatásainak enyhítése.
A javasolt megállapodás olyan ágazatokban való együttműködést foglalna magában, mint
- az energia,
- a védelem és
- az űrkutatás.
Mivel azonban Magyarország az Európai Unió tagja, nem köthet független kereskedelmi megállapodásokat, ami korlátozza a kétoldalú megállapodások hatályát
– hívta fel rá a figyelmet az Oeconomus kutatási igazgatója.
Úgy látja, hogy az EU-n belül a tagállamok megosztottak abban a kérdésben, hogyan reagáljanak az amerikai vámokra.
- Magyarország Németország és Írország mellett egy gyors megállapodás mellett áll ki, hogy elkerüljék a további gazdasági zavarokat.
- Ezzel szemben olyan országok, mint Franciaország és Spanyolország, keményebb álláspontot képviselnek, beleértve a válaszvámok bevezetését is.