A  forinthitel még mindig drága, eközben a  devizahitelek csúcsra járnak, még a hagyományosan forinthitelt választó ágazatok is euróban adósodnak el.

Hiába tettek a vállalati hitelekre is kamatplafont, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az intézkedéssel aligha sikerült elérni a várakozásokat

- írja elemzésében a Bank360. 

A  forgóeszközhitelekre tavaly októberben vezették be a bankok az önkéntes kamatplafont, akkor 12 százalékos volt az értéke. Ez folyamatosan csökkent, januártól már csak 9,9 százalékos lehetett. Ezután jött egy még nagyobb lépés: februártól május 1-ig a bankok - ugyancsak a kormány kezdeményezésére - vállalták, hogy a cégeknek forint alapon a bankközi kamatlábbal (BUBOR) azonos kamattal, felár nélkül nyújtanak hitelt a  futamidő első fél évében. (A BUBOR értéke most 6,82-7,25 százalékos.)

A kormányzati ösztönzésnek köszönhetően az idén kétségtelenül már forint alapon is egy számjegyűvé a vállalati hitelkamatok, a cégek mégis nettó törlesztők, vagyis jóval több forinthitelt fizetnek vissza, mint amennyi az új hitelfelvétel.

  • Az idei első negyedévben 451,5 milliárd forint volt a nettó törlesztés, a vállalati hitelállomány csupán annak köszönhetően nem csökkent ennyire drasztikusan, mert a jóval olcsóbb devizahiteleket még mindig szeretik a cégek.
  • Devizahitelből 205,4 milliárd forinttal vettek fel többet, mint amennyit visszafizettek. 

A vállalati hitelállomány mindenesetre március végére 12 478,1 milliárd forintra esett vissza, alacsonyabb volt, mint 2023 végén. A devizahitelezés csúcson jár, több mint 1000 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, a 6 ezer milliárd forintot is megközelíti már a vállalkozások állománya. A forinthiteleké viszont minden kormányzati erőfeszítés dacára kétéves mélyponton van, egy év alatt 7,7 százalékkal csökkent, és már nem éri el a 6500 milliárd forintot. 

Úgy tűnik, a magas forintkamatok miatt kizárólag a devizahitelek mentek a cégeknél, a forinthitelekből csak a támogatott konstrukciókat vihették.

A forint folyószámlahitelek mennyisége viszonylag stabil maradt, a kamatuk sem változott érdemben, 11-12 százalék között volt átlagosan. Az éven belüli forinthitelek volumene is hasonló a 2023 márciusihoz, de az éven túli forinthiteleknél egy év alatt kilenc százalékos visszaesés volt, két és fél éves mélyponton van az állomány. Ez azt jelenti, hogy

a jellemzően forinthiteleket választó cégek beruházásra nem vesznek fel annyi hitelt, mint korábban. 

A bankok is erről számoltak be, hogy nehezen indul be a vállalati hitelezés, vélhetően a cégek további támogatott hitelekre vagy pályázatokra várnak, teljesen piaci alapon nem akarnak hitelből fejleszteni.