Minden Amerikáról szól 2026-ban: tekintettel a Függetlenségi Nyilatkozat 1776-os elfogadására, jövőre 250 éves lesz az Egyesült Államok, amely ráadásul Kanadával és Mexikóval közösen labdarúgó-világbajnokságot rendez, és ha már kerek évfordulók, az ország régi-új elnöke, Donald Trump is betölti a 80-at. Bár az amerikai elnök a világ legbefolyásosabb embere, gyakran mégsem politikusként tekintünk rá, hanem inkább multimilliárdos üzletemberként.  

Szavainak így is, úgy is súlya van. Legutóbb például mocskosnak és kegyetlennek nevezte az Európai Bizottságot, miután 120 millió eurós bírsággal sújtotta a világ leggazdagabb embere, Elon Musk érdekeltségébe tartozó X-et ((korábbi nevén Twittert). Trump dörgedelmes nyilatkozatai egyébként is gyakran árnyalják a 250 év alatt a világ többi részében kialakult USA-képet. Pénzügyi-gazdasági értelemben úgy él bennünk, hogy Amerika a vállalkozói szabadság, az innováció és a világméretű gazdasági befolyás országa: a piac, ahol nagyot álmodni nem kivétel, hanem alapszabály.

Kapcsolódó

Csakhogy a tengerentúli gazdasági szereplők jelentős részéhez azt sem véletlenül társítjuk, hogy a globális amerikai vállalatok hatalmas tőkével, technológiai fölénnyel és rendkívüli piaci nyomással lépnek be más régiókba, így Európába, azon belül Magyarországra is.

Sokszor olyan üzleti modelleket hoznak magukkal, amelyek otthon természetesnek számítanak, ám az uniós vagy magyar versenyjogi keretek között már korántsem kezelhetők ugyanilyen rugalmassággal. Ez nem egyszer vezet ahhoz, hogy a hatóságok kénytelenek beavatkozni, és korrekciós lépéseket vagy bírságokat alkalmazni a piaci egyensúly helyreállítása érdekében. 

GVH vs. Big Tech: Dávid tényleg legyőzheti Góliátot?

Érdemes felidézni, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt években számos alkalommal folytatott versenyfelügyeleti eljárást olyan vállalatokkal szemben, amelyeknek a székhelye/központja az Egyesült Államokban található. Ezek közül számos ügy akár globális kimenetellel záródott az érintett piacok vonatkozásában.

  • A hazai versenyhatóság több szimbolikus ügyet is érdemi eredménnyel zárt, így mások mellett a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket,
  • az Apple és a Booking.com – amelynek szintén egy amerikai cégcsoport a tulajdonosa - pedig emellett jelentős versenyfelügyeleti bírságokat is fizetett Magyarországon.

A GVH 2023 februárjában fejezte be a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben indított eljárását, 2023 november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során globális hatású eredményeket ért el. Ezután 2024 májusában fejeződött be a Viberrel szemben folytatott eljárás, amelynek következményeként az üzenetküldő alkalmazást üzemeltető cég szintén egy sor intézkedés végrehajtását vállalta. A legfrissebb, 2025 nyarán lezárt vizsgálat eredményeként pedig a Microsoft magyarul tanítja a mesterséges intelligenciát a nemzeti versenyhatóság határozott fellépése révén.

„A nagy technológiai vállalatokkal szembeni aktív fellépés rendkívüli jelentőségű"

– mondta az Economx érdeklődésére Rigó Csaba Balázs. Hozzátette: a globális technológiai cégek piaci hatalmat gyakorolnak, amit a mesterséges intelligencia alkalmazása csak tovább erősít. Mi fogyasztók az időnkkel, a figyelmükkel és az adatainkkal fizetünk. Meggyőződése, hogy ebben az egyre inkább fojtogató helyzetben az állami hatóságoknak – így a GVH-nak is – különösen nagy felelősségük van abban, hogy megvédjék a magyar emberek érdekeit, illetve a hazai kis- és középvállalkozások piacra lépési esélyeit. 

Hatalmas bírságok: megnyert csata vagy elvesztett háború?

Rigó Csaba Balázs szerint a globális technológiai vállalkozásokkal szemben indított eljárások során a magyar nemzeti versenyhatóság célja, hogy – a bírságok kiszabása helyett, vagy mellett – olyan intézkedéseket tegyenek a cégek, amelyek a magyar fogyasztók és a hazai vállalkozások érdekében állnak, a magyar felhasználókat védik, illetve segítik.

„Az a legfontosabb, hogy a vizsgálatoknak érdemi eredménye és gyors hatása legyen. Olyan, ami a lehető leggyorsabban megjelenik a fogyasztók, felhasználók mindennapjaiban, illetve elősegíti a versenyviszonyok rendeződését” – mutatott rá a GVH elnöke. Ugyanakkor azt is megjegyezte, egy hatalmas bírságnak van visszatartó ereje, de nem biztos, hogy a legjobb eszköz. 

Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke
Kép: MTI Fotó, Bruzák Noémi

Ilyenkor ugyanis gyakori, hogy évekig tartó pereskedés veszi kezdetét, ami nem segíti az érintett vállalkozás és a versenyhatóság közötti párbeszédet sem. 

„Nagy bírság helyett sokkal értelmesebb cél, ha az eljárás alá vont nagy technológiai vállalatok segítik a hazai innovációt vagy támogatják a start up vállalkozásokat” – vont mérleget Rigó Csaba Balázs. Hangsúlyozta, hogy a GVH ezért minden esetben együttműködésre törekszik az eljárás alá vont vállalkozásokkal, legyenek azok hazai kkv-k, vagy akár globális technológiai cégek. A magyar versenytörvény erre számos együttműködési lehetőséget biztosít, ami a GVH alkalmaz is az érintett cégek maradéktalan együttműködése esetén. 

Megkértük az elnököt, hogy közvetlenül az erőteljes Trump-nyilatkozat alapjául szolgáló hírre is reagáljon. Nos, az Európai Bizottság egyes döntéseiről, illetve a X platformmal szemben kiszabott 120 millió eurós – vagyis mintegy 47 milliárd forintnak megfelelő összegű – bírságról szólva Rigó Csaba Balázs azt mondta: „A magyar nemzeti versenyhatóság ettől teljesen eltérő stratégiát alkalmaz.” A szankcionálásból, a „rommá bírságolásból” az európai és a magyar emberek túl sokat nem profitálnak, ugyanakkor például a bírságok kiszabása következtében európai munkahelyek szűnhetnek meg, ami további károkat is okozhat. Kiemelte: a Gazdasági Versenyhivatal minden esetben olyan megoldásokra törekszik, amelyek megvédik a munkahelyeket, nem pedig „lábon lövik” a versenyképességet.

Éveken át tartó küzdelem áll egy-egy sikeres ügy mögött

Fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt vonta eljárás alá a Gazdasági Versenyhivatal a Google-t (2018), az Airbnb-t (2018), a PayPalt (2019), a Wisht (2023), legutóbb pedig a Microsoftot (2025) is. A kimenetel minden esetben ugyanaz volt: kötelezettségvállalás. A Google-nél elérte a GVH, hogy az Allo chatkliens adatkezelésére vonatkozó tájékoztató megjelent magyarul, közvetett hatásként 43 további nyelven. Az Airbnb-ügy folyományait is a saját bőrén tapasztalhatja minden szálláshely-foglaló: a fogyasztók az utazás dátumának megadása után immár a teljes, valamennyi díjtételt tartalmazó árat látják viszont. 

A PayPal esetében azt sikerült versenyjogi úton kijárnia a GVH-nak, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a saját átváltási árfolyamával együtt jelenítse meg a kártyakibocsátó által lebonyolított átváltás választásának lehetőségét.

De a Wish platform üzemeltetője is komplex jóvátételi csomagot ajánlott fel a feltárt, kifogásolható gyakorlatok orvoslására. A vállalások keretében 1500 forintos jóvátételt (kreditjóváírást) kapott minden magyar felhasználó, aki az azonnali ajánlatra kattintva vásárolt a platformon 2021-ben. A jóvátétel mintegy 100-150 ezer fogyasztót érintett.

Wish
Wish

Ne feledjük, ezek két-három éven át tartó küzdelemmel kivívott eredmények, így 2023. júliusi keltezésű ügyszámmal futott a Microsoft-gate is, a munkának 2025 májusára érett be a gyümölcse. Ez egyfajta jelképévé is vált a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések kordában tartásának. A globális technológiai cég végül átfogó kötelezettségvállalás végrehajtását kezdeményezte. Ennek lényege, hogy a Microsoft 10 milliárd magyar szókapcsolaton alapuló – megfelelően előkészített – adatállományon tanítja mesterséges intelligencia alapú rendszereit, és az adatállományt más MI rendszerek számára is felhasználhatóvá teszi. Ezzel az úttörő fejlesztéssel ugrásszerűen javulhatnak a magyar nyelvű MI-alapú alkalmazások képességei.

Brüsszel markában az amerikai vállalatok?

Átnézve az utóbbi időszak USA-t érintő brüsszeli ügyeit, kijelenthető, hogy az Európai Bizottság rendszerint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés területén von eljárás alá amerikai vállalatokat. Ezek tipikusan százmillió eurós nagyságrendű bírsággal végződnek, amelyeket hosszú évek pereskedése követ az európai bíróságok előtt, számos esetben a hatóság döntésének megsemmisítésével végződve.

Megállapítható, hogy a bírósági felülvizsgálat (amelynek első fokát az Európai Törvényszék, másodfokát az Európai Bíróság jelenti) rendkívül elhúzza az eljárást. Első fokon 4-5 évet tölt el az ügy. A másodfokot megjárt és a Bizottság döntését helybenhagyó ítélet meghozatalára a Google Shopping-ügyben összességében 7 évet kellett várni, míg a 2009-ben meghozott, Intellel szembeni bizottsági határozat felülvizsgálata egy bizonyos részében még most is tart (16 évvel az első hatósági döntés után). Vagyis meglehetősen lassan őrölnek a malmok.

Érdekesség, hogy az Európai Bizottság legfeljebb szökő évente él a kötelezettségvállalás előírásának lehetőségével, ami azonnali piaci reakciót vár el az eljárás alá vonttól. Ezzel szemben a Gazdasági Versenyhivatal kompromisszumkereső, de a hosszútávú fogyasztói előnyöket megkövetelő attitűdje az érintett piacok vonatkozásában sokkal kézzelfoghatóbb előnyökkel jár a kötelezettségek előírása révén, mint a bírságolást középpontba helyező bizottsági jogalkalmazás. Előbbi azonnali fogyasztói hasznokkal járhat, míg utóbbi – végeredményben – akár az eljárás teljes hiábavalóságával is végződhet a bírósági felülvizsgálat következtében.

Ha szétnézünk Európában, más nemzeti versenyhatóságok aktivitása kapcsán vegyes az összkép az alkalmazott jogkövetkezményeket tekintve, de a rendkívül magas bírságok kiszabásától sem zárkóznak el.

  • Franciaországban az Apple-lel szemben 1,1 milliárd euró, a Google-lel szemben 500 millió euró bírságot szabtak ki. Emellett volt két kötelezettségvállalás elfogadása technológiai nagyvállalat esetében.
  • Németországban az Amazonnal és a Metával szemben fogadtak el kötelezettségvállalást.
  • A legaktívabb bírságoló az olasz versenyhatóság, amelynek – a GVH-hoz hasonlóan – szintén van versenyjogi és fogyasztóvédelmi hatásköre is: Google – 102 millió euró, Amazon – 1,1 milliárd euró, Meta – 3,5 millió euró.
  • Spanyolországban az Apple és az Amazon kapott együttesen 194 millió euró bírságot.