A 2020-as Mesterséges Intelligencia Stratégiánk sikeresen megteremtette az ökoszisztémát és a kutatási alapokat. A most frissített, 2025-2030-as stratégia ezzel szemben már egyértelműen a fókuszt az alapkutatásról az alkalmazásokra és a mérhető gazdasági hasznosításra helyezi – mondta az Economx érdeklődésére Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. Hozzátette, hogy átlépünk az ipari és társadalmi alkalmazások korszakába.

„A célunk az, hogy az MI-megoldások széles körben elterjedjenek, és ne csupán a nagyvállalati szektor, hanem a magyar kkv-k versenyképességének is aktív részévé váljanak” – hívta fel a figyelmet Palkovics. Úgy látja, a sikert 2030-ra már nem elsősorban a tudományos publikációk számában, hanem a GDP-hez való kézzelfogható hozzájárulásban, az MI-t aktívan alkalmazó vállalkozások számának szignifikáns növekedésében, valamint egy MI-tudatos társadalom kialakításában mérjük. Ez utóbbihoz elengedhetetlen az oktatási rendszer átfogó felkészítése, az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig.  

Kapcsolódó

Palkovics László
Palkovics László
Kép: Economx, Nagy Tamás

A kormánybiztos szerint a globális MI-versenyben Magyarországnak reális, erősségekre építő stratégiát kell követnie. „A mi utunk, és egyben a regionális erőnk is, az alkalmazott mesterséges intelligencia területén rejlik” – mutatott rá.

  • A kitörési pontjainkat azokra az ágazatokra alapozzuk, amelyekben Magyarország már most is jelentős ipari és kutatás-fejlesztési kompetenciákkal rendelkezik.
  • Elsődlegesen ilyen a járműipar és az Ipar 4.0, ahol az autonóm rendszerek fejlesztése (például a ZalaZONE ökoszisztémájában) és a gyártásoptimalizálás kiemelt lehetőség.
  • Emellett az egészségügyi diagnosztika és az agrár-tech területein látunk komoly növekedési potenciált.     

A szakpolitikus szerint mindezek felett áll azonban a digitális szuverenitásunk biztosításának stratégiai kérdése. A globális modellek a magyar nyelv komplexitása miatt nem képesek azt a pontosságot és megbízhatóságot nyújtani, amely a közigazgatásban vagy az oktatásban elvárható. A saját, ellenőrzött nemzeti adatvagyonon alapuló, megbízható magyar nyelvi és kulturális multimodális adatbázis létrehozása ezért nem csupán egy lehetőség, hanem elengedhetetlen nemzeti stratégiai érdek.

Mérföldkő a GVH átfogó piacelemzése

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Rigó Csaba Balázs az Economxnak elmondta: az általa vezetett hatóság őrködik a gazdasági verseny mechanizmusainak megfelelő működése felett, megakadályozza vagy megszünteti a versenyt korlátozó, illetve torzító gyakorlatokat, magatartásokat. Mindezeken keresztül pedig a GVH a fogyasztók, a magyar emberek érdekeit szolgálja, illetve támogatja a magyar vállalkozások piaci versenyhelyzetének erősítését.

Rigó Csaba Balázs
Rigó Csaba Balázs
Kép: Economx

„Ennek egyik hatékony eszköze a piacelemzések elvégzése. A magyar nemzeti versenyhatóság 2024-ben – az európai uniós versenyhatóságok közül elsők között – végzett el egy átfogó piacelemzést az MI piaci versenyre és fogyasztók ügyleti döntéseire gyakorolt hatásainak feltérképezése érdekében. A GVH piacelemzése – többek között – felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása növelheti a magyar vállalkozások versenyképességét, valamint feltárta azt is, hogy a globális technológiai cégek üzletpolitikájának nem része a specifikusan a magyar piacra szánt termékek bevezetése, illetve fejlesztése” – mondta Rigó Csaba Balázs. 

Ugyanakkor a kis nyelvekre, így a magyar nyelvre is alapozott öntanuló rendszerek célzott fejlesztése egy ország adatszuverenitása, adatbiztonsága és kulturális identitásának megőrzése miatt kiemelten fontos tényező – irányította rá a figyelmet a GVH 2024 októberében publikált piacelemzése.

Ezért van rendkívüli jelentősége, hogy GVH a magyar nyelv szempontjából történelmi léptékű kötelezettségvállalást ért el a Microsofttal szemben folytatott, 2025 május 30-án lezárt eljárásában. A globális technológiai cég a magyar nemzeti versenyhatóság vizsgálatának eredményeként egy átfogó kötelezettségvállalás végrehajtását kezdeményezte. Ennek lényege, hogy a Microsoft 10 milliárd magyar szókapcsolaton alapuló – megfelelően előkészített – adatállományon tanítja mesterséges intelligencia alapú rendszereit, és az adatállományt más MI rendszerek számára is felhasználhatóvá teszi. Ezzel az úttörő fejlesztéssel nagyságrendekkel javulhatnak a magyar nyelvű MI-alapú alkalmazások képességei.

Az MI hatékonyságnövelő képességeivel kitörési pontként szolgálhat a közepes fejlettségű országok számára. Egyértelműen ebbe az irányba mutatott a GVH MI-piacelemzése, amelyben arra is rávilágítottak a GVH szakértői, hogy ehhez a hatáshoz szükséges a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása, különösen a kis- és középvállalkozások körében. Ehhez állami koordinációra, összehangolt szerepvállalásra van szükség. A globális technológiai cégek ugyanis piaci hatalmat gyakorolnak, amit a mesterséges intelligencia alkalmazása csak tovább erősít. Mi fogyasztók az időnkkel, a figyelmükkel és az adatainkkal fizetünk. Ebben az egyre inkább fojtogató helyzetben az állami hatóságoknak – így a GVH-nak is – különösen nagy felelősségük van abban, hogy megvédjék a magyar emberek érdekeit, illetve a hazai kis- és középvállalkozások piacra lépési esélyeit.

Emberi kreativitásra ugyanúgy szükség lesz

Rigó Csaba Balázs szerint a szeptember elején elfogadott, felülvizsgált nemzeti MI-stratégia több ponton is összhangban van a GVH szakértői által megfogalmazott javaslatokkal. A Gazdasági Versenyhivatal támogat minden olyan kezdeményezést, amely a tisztességes piaci verseny és a fogyasztók védelme mellett elősegíti a mesterséges intelligencia nemzetgazdasági hasznosulását, illetve a hazai kkv-k MI alkalmazásának erősítését. A mesterséges intelligencia technológiák helyes alkalmazása ma már alapvető versenyképességi tényező.

„Végzetül arra is rá kívánom irányítani a figyelmet, hogy hogy az MI az VALAMI, az ember pedig VALAKI. Ezt a Jóisten teremtette így. Az embert 100 százalékban sosem tudja leváltani, vagy kiváltani a gép, vagy az MI. Az ember lelkiismerete nem helyettesíthető. Ugyanakkor az ember válláról sok felesleges terhet le tud venni hatékonyan, ha jó dologra használják. Az emberi kreativitás, a kontroll a jövőben is szükséges lesz” – vont mérleget a versenyhivatal elnöke.

Úgy véli, ennek szellemében nagy hangsúlyt kell helyezni a családok, a gyermekek védelmére. A legfiatalabb generációk már beleszületnek a digitális világba, és gyakran védtelenek a manipulatív tartalmakkal, hirdetésekkel és közösségi nyomással szemben. A GVH ezért mind a szabályozásban, mind az oktatási programjaiban kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a gyermekek biztonságos környezetben, tisztességes, etikus keretek között találkozzanak az online tartalmakkal. A gyermekek védelme nem csupán fogyasztóvédelmi, hanem társadalmi felelősségünk is, amelynek teljesítése közös kötelességünk. Ha a jövő generációit megóvjuk a digitális világ árnyoldalaitól, akkor nem csupán gyermekeinket, hanem saját jövőnket is védelmezzük.

Nincs alternatívája az etikus MI-nek

„A 2025-2030-as MI-stratégia megfogalmazza mindazon kritériumokat, amelyek megalapozzák a hazai mesterséges intelligencia sikerét” – kezdte lapunk érdeklődésére Pikéthy Árpád, az IBM Magyarország country managere, aki szeptemberben Palkovics Lászlóval közösen jelentette be a Kvantum és Szuperszámítógép Platform megalakítását is. Az IBM szerint az etikus MI-nek nincs alternatívája, vagyis minden erre épülő megoldás átlátható, visszakövethető és a szabályozásoknak megfelelő működéssel kell rendelkezzen. Az etikus MI akkor lehet eredményes, ha a sikeresség receptjét betartja, ez pedig négy fő összetevőből áll: 

  • modellek,
  • adatok,
  • felügyelet
  • és felhasználási esetek.

Pikéthy Árpád szerint az etikus MI esetében a felhasznált modellek tökéletes transzparenciával rendelkeznek, a tanításuk során nem lettek olyan adatok felhasználva, amelyek bármilyen szabályozást vagy szellemi tulajdont sértenek. Az átláthatóságon túl a modellek futtatását minden környezetben biztosítani kell: van, aki felhőben szeretné használni, de van olyan felhasználó, amely az adatait a saját adatközpontján belül szeretné tudni, ezért az ő számukra is az adott helyen futtathatóvá kell tenni. Az adatok esetében biztosítani kell a magas minőséget, azokat tisztítani kell, illetve biztosítani kell a visszavezethetőséget, minden eredmény visszavezethető kell legyen annak forrásáig.

A governance, vagyis a felügyelet pedig minden felelős, etikus MI felhasználó számára elengedhetetlen, hiszen csak így biztosítható a sokfajta MI modell megfelelő működtetése és szabályozásoknak való megfelelhetősége. A use-case-el vagyis felhasználási esetek, másképpen fogalmazva az iparági jártasság biztosítják a célzott feladatok megoldását és az MI által termelt értékek robbanását. Mindezen feltételek (modell, adat, governance, use-case) gondos alkalmazása minden vállalati és kormányzati szereplő számára exponenciális javulást biztosít a hatékonyságban és értéknövelésben.

Az IBM hazai vezetője kiemelte: nemzetközi vonatkozásban jelentős számban indulnak MI-projektek, amelyek számos területen kiemelkedő eredményeket jeleznek. Az IBM több tízezer MI-projekttel, ezen belül mintegy ötezer generatív MI-vel a háta mögött azt látja, hogy ez utóbbi típusú projektek nagy többsége három kategóriába sorolható:

  1. az operatív működésének hatékonysága (digitális munkás – beszerzés, HR, IT, pénzügyek),  
  2. ügyfélszolgálat és értékesítés,
  3. illetve az IT programozás automatizálása jelent nagy előnyöket a vállalatok számára.

A környező országokban nemzeti MI-központok létrehozásában is fáradoznak, amely a szakember szerint Magyarország számára kitörési pontot jelenthetne. A nemzeti MI-központ elsősorban a hazai állami intézmények munkáját segíti, amely biztosítja, hogy az adatok az országban maradnak és az MI is adatközpontban működik, ezzel biztosítva a nemzeti adatvédelmet. A célirányosan „feltanított” MI-ügynökök pedig a magyar specifikus feladatokat a leghatékonyabban tudják végrehajtani.

A másik felhasználási esete egy központosított adatközpontnak és ott futó MI-motornak nem más, mint a kkv-k kiszolgálása. Az nyilvánvaló, hogy a kkv-szektor nem rendelkezik egyenként megfelelő szellemi és pénzügyi tőkével ilyen típusú megoldások megvalósításával, egy ilyen központi MI-vezérelt, kifejezetten kkv-k számára kifejlesztett megoldások minden résztvevő számára azonnal elérhető értékrobbanást tudna előidézni. Ez így összességében sikeres, innovatív és jelentős GDP növekedést felmutatni képes gazdasági és állami szektort eredményez.

Mérőszámok döntenek arról, mi a siker

A megújított mesterséges intelligencia stratégia évente frissülő, végrehajtás-orientált keretrendszert ad Urbán Zsolt, a Future IT-t szervező ICT Global vezetője szerint. Hangsúlyozta, hogy a stratégia alapozó pillérei a szabályozás és biztonság, a számítási infrastruktúra, az oktatás és kompetenciafejlesztés, az adatgazdaság, a kutatás-fejlesztés és innováció, valamint az alkalmazások elterjesztése. Három fókuszterület köré szerveződnek a célok:

  • MI a társadalomért,
  • MI a technológiáért
  • és MI az üzletért.

Kitérve a konkrét 2030-as célindikátorokra, Urbán Zsolt emlékeztetett, hogy a dokumentum olyan mérőszámokat is rögzít, amelyek a siker objektív értékelését lehetővé teszik. Ilyen az MI által indukált gazdasági többlet: 2030-ig 15 százalékos plusz növekedési hozzájárulással számolnak, ami meghaladná a régiós (11,5 százalék) és a globális (14 százalék) átlagos AI-hatást. Ami a termelékenységet illeti: 26 százalékos átlagos növekedés látható a horizonton a vállalati szektorban 2020-hoz képest.

Munkaerő-átmenetnek is tanúi lehetünk: 1 millió munkavállaló magasabb hozzáadott értékű, AI által támogatott munkakörben. Infrastrukturális értelemben 2030-ig elérendő cél a 40 petaflops kapacitás, mint ahogy az is, hogy az AI-t használó kkv-k aránya érje el a 40 százalékot, és a következő öt évben legyen már a hátunk mögött legalább legalább 3 AI-értékláncú zöldmezős beruházás. A lakossági színtérre tekintve pedig az a cél, hogy kapjon minimum 2,5 millió állampolgár AI-támogatott oktatást, az ügyintézés 60 százaléka elektronikusan történjen, az egészségügyi rendszerben pedig 3 millió állampolgár MI-alapú szolgáltatásokban részesül.