Mit szólt ehhez a Karmelita? Egy óra alatt beszakadt a forint, és kiderült valami az „amerikai védőpajzsról”

Csütörtök délelőtt 11:45 és 12:45 között közel 4 forinttal romlott a magyar fizetőeszköz értéke az euróval szemben: egyetlen óra alatt az euró árfolyama 381,2 forintról 385,1 forintra emelkedett. Később még aznap visszaesett 382,2 forintra, a hetet azonban végül 385 forint fölött zárta.

Most nem is a hektikusság jelenti az igazi problémát, hanem az, hogy az árfolyam látványos és gyors bezuhanása a kormányzati döntésektől teljesen függetlenül történt: valószínűsíthetően egy meg nem erősített információkra épülő cikk és/vagy az árrésstop miatti brüsszeli eljárás bejelentése mozdíthatta el a piacot.

Elvileg pont az ilyen helyzetek ellen nyújtana védelmet Donald Trump gazdasági védőpajzsa – a piacon azonban nem látszott, hogy védőháló feszülne a forint alatt.

Orbán Viktor miniszterelnök még november elején, Washingtonból hazafelé nyilatkozott elégedetten az amerikai védőpajzsról: nagyon fontosnak nevezte, hogy ha Magyarországot spekulációs vagy politikai célú támadás érné, akkor amerikai pénzügyi védőpajzsra számíthatunk. Hozzátette:

„így is kalkulálom a jövőt. Jó reggelt, Brüsszel!”.

A miniszterelnök a Magyarország felé tartó repülőúton azt is hangsúlyozta: „azt is mondhatjuk, hogy olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt.”

Sőt, leszögezte azt is, hogy ha bármilyen külső támadás érné Magyarországot vagy az ország pénzügyi rendszerét, „szavukat adták arra az amerikaiak, hogy minden ilyen esetben a magyar pénzügyi stabilitást meg fogják védeni”.

Ugyanakkor úgy tűnik, ez az automatizmus nem indult el a héten. Igaz, néhány napja – az azóta elhíresült, Donald Trumppal készített Politico-interjú után – Szijjártó Péter külügyminiszter azt közölte, hogy a felek egyelőre abban maradtak: egyeztetéseket kezdenek „egy újfajta pénzügyi együttműködésről, annak lehetséges formáiról, egy olyan mechanizmusról, ami pénzügyi védelmet jelenthet”.

Az Economxnak nyilatkozó közgazdász szerint jelenleg Magyarországon a monetáris politika végrehajtásához, illetve a külföldi pénznemben denominált államadósság törlesztéséhez elegendő a mintegy 50 milliárd eurónyi devizatartalék. Ez a nagyságrend az összes alkalmazott indikátorszám szerint elegendő (többhavi import fedezésére alkalmas, illetve a rövid – egy éven belüli – lejáratú államadósságot is fedezi).

Így összességében a „pénzügyi védőpajzs” megállapodás létrehozása nem sürgetett

– hangsúlyozta Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Horváth Sebestyén kiemelte azt is: egy jövőben kötött devizacsere-csatorna már pusztán a létrehozásával is javíthatja az ország pénzügyi stabilitásának megítélését. A devizaswap-csatorna lényege, hogy az adott ország akkor is jusson devizához, ha a nemzetközi pénzpiacok „beszáradnak” – ahogy az a 2008-as válság, illetve a 2020-as koronavírus-járvány okozta krízis idején történt. Ezzel a résztvevő országok devizalikviditása fokozható.

A közgazdász kitért arra is, hogy a magyar sajtóban elterjedt értelmezés szerint a „pénzügyi védőpajzs” egyezmény egyfajta mentőhitel, amelyet csak válságközeli országok kapnak az Egyesült Államoktól, mint amilyen Argentína. Horváth Sebestyén szerint a valóság ezzel szemben az, hogy a devizacsere-csatorna nem kölcsön, hanem rendelkezésre állást biztosít a központi bankok számára arra az esetre, ha kimerülnének a devizatartalékaik, vagy ha nem tudnának a piacról külföldi fizetőeszközhöz jutni. A devizacsere-csatornáknál a létrehozáskor rögzítik azt a keretösszeget, amekkora értékben devizát cserélhetnek a központi bankok válsághelyzetben. Figyelembe véve a magyar gazdaság méretét, egy 10–20 milliárd dollár közötti keretösszeg az indokolt – magyarázta.

A „pénzügyi védőpajzzsal” kapcsolatban további álhírnek nevezte, hogy csak válságközeli országok kötnek ilyen egyezményt. Ezzel szemben az Egyesült Államoknak aktív devizacsere-csatornája létezik Európában az Egyesült Királysággal, Svájccal, illetve az Európai Központi Bankon keresztül az eurózóna mind a húsz tagállamával – így Németországgal is –, amelyek nyilvánvalóan nem krízisben lévő gazdaságok. Európán kívül öt országgal van devizaswap-csatornája az Egyesült Államoknak.

Horváth Sebestyén szerint alapvetően kétféle országgal köt Amerika pénzügyi védőpajzs megállapodást: olyan államokkal, amelyektől függ – mint Kína, Kanada vagy Mexikó –, illetve olyan nemzetekkel, amelyek vezetőivel szoros a politikai kapcsolat. Ilyen ország hazánk mellett Japán vagy Argentína – hangsúlyozta. A FED minden ilyen megállapodás megkötésekor felméri, hogy a partnerország képes-e a devizaswap-csatorna létrehozásával vállalt kötelezettségek teljesítésére, így a rendkívül kiszolgáltatott gazdaságú országokkal nem kötnek ilyen megállapodást.

Globális szinten 43 országnak létezik aktív devizacsere-csatornája; a legtöbb ország a kínai jegybankkal kötött ilyen megállapodást. Magyarország 2013 óta a kínai központi bankkal tart fenn devizacsere-csatornát. Átmeneti jelleggel a koronavírus-járvány alatt pedig az EKB-vel volt devizaswap-csatornánk, több ország mellett Lengyelországgal együtt.

Mindenesetre az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársai – így Pásztor Szabolcs is – elkísérték Washingtonba a magyar delegációt, így első kézből tudta megválaszolni azt a kérdést, hogy egyáltalán létezik-e ez a védőpajzs.

 – szögezte le az agytröszt kutatási igazgatója, hozzátéve: a megállapodásnál továbbra is elegendő a szimbolizmus, tehát az, hogy a kisebb magyar gazdaság mögött ott áll az amerikai gazdaság. „Éppen ezért értelmetlen mindenféle olyan találgatás, hogy milyen összegről állapodtak meg a felek és milyen időtartamra. A megegyezés lényege alapvetően az, ha spekulatív támadás érné a forintot, akkor hajlandó-e az Egyesült Államok dollárt rendelkezésre bocsátani a hazai fizetőeszköz védelmében. Erre igen választ kapott a magyar gazdaság, amely alapvetően stabilitást hoz, de rossz hír a spekulánsoknak” – szögezte le Pásztor Szabolcs.