A kormány két rendeletmódosítási tervezetet bocsátott társadalmi vitára a honlapján, ezekkel 

átalakítanák az uniós támogatások kezelésének és ellenőrzésének rendszerét.

Az egyik az Interreg határon átnyúló együttműködési programok végrehajtásáról szóló szabályokat változtatná meg, többek között egy új, úgynevezett határokon átnyúló koordinációs pont létrehozásával. Az Interreg-programokat nem érintik a jogállamisági tárgyú viták az Európai Bizottsággal és Tanáccsal, így azok eddig is teljes összegben érkeztek Magyarországra.

A másik tervezet a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításához kapcsolódik, és számos uniós támogatási program ellenőrzési és végrehajtási szabályát módosítaná.

A Portfoio cikke szerint a főbb változtatások:

  • Interreg-programok: létrejön egy határokon átnyúló koordinációs pont, amely kapcsolatot tart az uniós intézményekkel, és lehetővé teszi az előzetes értesítés nélküli helyszíni ellenőrzéseket, ami szigorítás a jelenlegi szabályokhoz képest. Új elem, hogy a koordinációs pont feladatait pontosan rögzítik, köztük az Európai Bizottság felé történő rendszeres adatközlést is.
  • A módosítás érintené a monitoring bizottságokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat is: a nemzeti hatóság és az információs pont delegált tagjai számára kötelezővé válna egy részletes érdekeltségi nyilatkozat megtétele, amely az uniós költségvetési rendelet alapján tartalmazná az összes releváns adatot. Ez a lépés az uniós korrupcióellenes irányelvekhez igazodik, amely a jogállamisági eljárásnak és a helyreállítási pénzek lehívásának is kiemelt eleme.
  • Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK): a fejlesztéspolitikai rendszer új központi intézménye, az NFK kapja a központi szerepet az uniós támogatások utólagos ellenőrzésében, a fenntartási kötelezettségek betartatásában és a jogosulatlan kifizetések visszakövetelésében.
  • Beszerzési szabályok és technikai pontosítások: a „keretmegállapodás” helyett dinamikus beszerzési rendszert vezetnek be, enyhítik az elektronikus aláírás követelményeit, és feleslegessé vált korábbi szabályokat hatályon kívül helyeznek.

A változtatások célja a kormány indoklása szerint az uniós pénzek hatékonyabb felhasználása, valójában azonban az intézményi struktúra és ellenőrzési jogosítványok újrarendezése állhat a középpontban, a befagyasztott források feloldásához

- olvasható a cikkben.

A lap azt írja, hogy összehasonlítva a korábbi rendeletekkel, a változtatások fő iránya egyértelműen a feladatok és felelősségek központosítása. Míg a korábbi rendszerben a helyszíni ellenőrzések és a fenntartási kötelezettségek követése több szereplő között oszlott meg, az új szabályok az NFK-t teszik meg központi szereplőnek, amely átfogó felügyeleti és követeléskezelési jogköröket kap.