A Gázából, 471 napi fogság után szabadult első három, fiatal női túsz (Romi Gonen, Doron Steinbrecher és Emily Damari) vasárnap visszatért Izraelbe, és értük "cserébe" 90 palesztin fogoly szabadon engedése történt meg Ciszjordániában. A törékeny tűzszünet életbe lépésével a segélyszállító teherautók megkezdték az átkelést Gázába.
Az övezetben élők a helyszíni felvételek szerint vasárnap reggel óta ünneplik a tűzszünetet, amelynek első, negyvenkét napos szakaszában harminchárom izraeli túszt engednek szabadon közel kétezer, izraeli börtönökben fogva tartott palesztin rabért cserébe, akik között sokan életfogytiglani börtönbüntetésüket töltik izraeliek meggyilkolásáért.

Mennyiben más, illetve mennyi ideig tarthat a mostani béke? Hogyan rendeződtek át az erőviszonyok? Lesznek újabb Ábrahám-megállapodások? – egyebek mellett erről kérdeztük a térség szakértőjét.
„A mostani izraeli-palesztin tűzszünetet érdemes tágabb regionális és globális kontextusba helyezni az elmúlt fél év történései alapján. Az izraeli szempontból sikeres hadjárat a Hezbollah ellen Libanonban, az Iránnal megvívott rövid, de eredményes csapás-ellencsapás sorozat, az Aszad-rezsim összeomlása Szíriában pozitív fejlemények voltak az izraeli vezetésnek” – fogalmazott Kemény János. Az NKE John Lukács Intézetének tudományos munkatársa hozzátette, hogy
- a libanoni tűzszünet egyelőre kitart, és Bejrútban az elnök megválasztása, valamint a miniszterelnökjelölt személye olyan politikai fejlemények, amik a Hezbollah politikai befolyásának csökkenését mutatják.
- A Szíriában bekövetkezett katonai és politikai fordulat ahhoz vezetett, hogy Irán egy fontos szövetségesét veszítette el: az Aszad-rendszer már az 1980-as évektől szoros kapcsolatokat tartott fenn Iránnal, és fontos összeköttetést biztosított a Hezbollah felé, lehetővé téve annak kiképzését és fegyverekkel való ellátást.
- Az új szíriai vezetés, bár nem nevezhető Izrael barátjának, de az iráni vezetéssel sem kíván szoros kapcsolatokat fenntartani, felelőssé téve az Aszad-rezsim támogatása miatt.
- A Trump-adminisztráció közelgő beiktatása is tényező, mivel Netanjahu és Trump személyes kapcsolatai nem voltak felhőtlenek az utóbbi időben és az izraeli kormány ezen változtatni kíván.
- Mindez egy olyan politikai helyzetet teremtett a Netanjahu-kormány számára amiben a gázai tűzszünet nemzetközi szempontból elfogadhatóvá vált.
Másfelől a Hamász katonailag meggyengült, külső segítségre rövid távon nem számíthat, de a túszok katonai úton való kiszabadítása így sem volt megvalósítható
– húzta alá Kemény János, aki szerint a jelenlegi három fázisra épülő tűzszünet, ami a közvetítők reményei szerint permanens tűzszünetté fog válni, kínál a résztvevők számára egyfajta kiutat a kialakult helyzetből:
- Az első fázisban amit hat hét, avagy 42 nap időtartamra terveznek, 33 izraeli túsz és első beszámolók szerint mintegy 2000 palesztin fogoly cseréjére fog sor kerülni. Az izraeli erők a lakossági központokból ebben a fázisban kivonulnak és megnövelik a Gázába érkező segélyszállítmányok mennyiségét.
- A második fázisban válna a tűzszünet véglegessé és a fogságban maradt foglyok cseréjére is sor kerülne.
- A harmadik fázis pedig az újjáépítési fázist jelentené.

A tűzszünet betartásának mechanizmusáról és ellenőrzéséről eddig nem állnak rendelkezésre információk, és vannak egyéb nyitott kérdések, ami a tűzszünet kudarcához vezethetnek.
Az izraeli kormánykoalíció egy része ellenzi a megállapodást, és egyfajta politikai helyezkedés indult meg, amiben a tűzszünetet ellenzők és azt támogatók igyekeznek olyan politikai alkukat felvázolni, amik a saját politikai helyzetüket erősítik.
Benjamin Netanjahu törekvése, hogy egyben tartsa a koalícióját, nehézségekbe ütközhet, de egyik kormánypártnak sem tűnik úgy, hogy érdeke lenne a kormány bukása vagy előrehozott választások tartása.
Ha nincs háború, nincs koalíció! Megvan a tűzszünet első „áldozata”
Kilép az izraeli kormányból a Zsidó Erő párt, tiltakozásul a gázai tűzszünet és a túszalku ellen.„Amennyiben ténylegesen sikerrel végződik a tűzszünet első fázisa és az izraeli túszok egy fogolycsere keretében kiszabadulnak, úgy az mindenképpen pozitív politikai eredmény lesz a Netanjahu-kormány számára. A gázai konfliktus azonban egy tartóssá váló tűzszünettel sem oldódik meg.”
Bár a Hamász katonailag meggyengült, továbbra sincs olyan politikai erő, ami alternatívája lehetne. Külső szereplők egyelőre nyilvánosan nem jelezték, hogy békefenntartó vagy egyéb szerepben kívánnának fellépni
– hangsúlyozta a szakértő, egyben hozzátette, hogy mivel
- az ENSZ közreműködését Izrael továbbra is kritizálja, így a világszervezetnek a gázai övezet igazgatásában és újjáépítésében vállalt szerepét nem valószínű, hogy támogatná.
- A Palesztin Hatósággal (PH) továbbra is feszült a viszony, bár a PH Ciszjordániában tett olyan lépéseket, amiket Izrael irányába tett gesztusként is lehet értékelni.
- Izrael pedig jelenlegi ismereteink alapján nem kívánja a területet újból megszállni. Így a terület politikai igazgatása, újjáépítése körüli kérdéseket továbbra is homály fedi.
Kemény János szerint a megoldás, bármi is legyen, nagyban befolyásolja majd Izrael regionális helyzetét.

A szaúdi vezetés több alkalommal is jelezte, hogy a kétoldalú kapcsolatok normalizálása a palesztin helyzettől függ. A 2023. október 7-t megelőző időszakban a két ország tett lépéseket ebbe az irányba, ám az azt követő események gyakorlatilag leállították a folyamatot.
Sőt, már korábban történt egy váratlan kompromisszum, mivel a szaúdiak 2023 márciusában Iránnal állították helyre kínai közvetítéssel a diplomáciai kapcsolataikat, ami azonban eddig kevés gyakorlati eredményt hozott.
A gázai harcok egyúttal feszültté tették a viszonyt arab szövetséges államokkal, mint például Jordánia vagy Egyiptom. Itt nem csak a gázai konfliktus, hanem annak regionális vonatkozásai is komoly szerepet játszottak: a húszi rakéta- és dróntámadások komoly hatással voltak a régió gazdaságára, és ezáltal számos állam politikai stabilitására.
„Ezzel együtt is, távolról sem biztos, hogy a tűzszünet tartós lesz. Nyitott kérdés, hogy a Trump-adminisztráció milyen víziót fog megfogalmazni a Közel-Keleten, és ennek milyen fogadtatása lesz a térségben”
– fűzte hozzá a szakértő.
Hány túsz van még Gázában?
251 túszt fogtak el, amikor a Hamász megtámadta Izraelt 2023. október 7-én. Még mindig 91-et tartanak fogva, bár Izrael úgy véli, hogy csak 60-an vannak még életben. A túszok közül harminchármat a tűzszünet első szakaszában szabadon engednek, az első három vasárnap szabadult. Az izraeli hadsereg korábban közölte, hogy a tűzszünet várhatóan 42 napig tartó első szakaszában hetente három-négy túsz szabadon engedése várható. A Hamász egyik tisztviselője azt mondta vasárnap az AFP hírügynökségnek, hogy a következő túsz-fogolycserére január 25-én, szombaton kerül sor. A megmaradt túszokat a fegyverszünet második szakaszában szabadon kell engedni, számolt be róla a BBC.Feje tetejére állhat a világ, Donald Trump felforgatja a 80 éves amerikai külpolitikát
Jön a Pax Trumpiana, ám ha a hatalom használatát nem kötik értékekhez, az eredmény globális szintű káosz lehet a brit The Economist elemzése szerint.Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb

Lehullt a lepel: innen érkezhet olaj Magyarországra

Meghan Markle robbant a Netflixen

Véget értek a tárgyalások, az orosz tisztviselők furcsa javaslatot tettek

Földrengés volt Magyarországon, több helyen is érezték

Jobb, ha ezzel számol: a One egységesíti az inflációkövető díjkorrekcióját

Állampapír: jön a második körös pénzeső

Vigyázat: életmentő gyógyszert vontak ki a forgalomból

Csőzik László: „Ha a kormány térdre kényszeríti Érdet, Érdre kényszerítem a kormányt”

Lázár János: Azért jöttem, hogy elnézést kérjek
