A járványidőszak után az inflációs nyomás és a fokozódó geopolitikai feszültségek ellenére a turizmus bizonyított: a válságálló iparág globális forgalma tavaly már gyakorlatilag visszaállt a pandémia előtti szintre, bár az áremelésekért cserébe az utazók elvárásai is szintet léptek. A pénzre váltott döntéseket már nem a tömeghatás, hanem a minőségi élmény ígérete befolyásolja, ebben a digitális csatornáknak van a legnagyobb szerepe.
2026 újabb mérföldkő lehet, amit a turisták a pénztárcájukon is megéreznek: bár újabb erős év várható, ami nem egy konjunkturális kilengés, hanem stabil növekedésre utal, fordulópont is érkezhet.
Az ár és az érték végleg szétválik: ami valóban jó úti cél, az prémium árakon lesz elérhető, de
minden területen drágulás jön a turizmusban.
A közepes színvonalú szolgáltatások megközelíthetik az ötcsillagos árszintet, ami pedig gyenge, az drágán marad versenyképtelen – jelentette ki az Economxnak Rasztovits Dávid nemzetközi turizmusszakértő.
Az utazó önbizalma is emelkedett
Átléptünk a progresszív turizmus korszakába, ami elkerülhetetlenül áremelésekkel jár – mondta az aktuális globális trendek elemzéséből a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.
Eszerint, bár az emberek utazási kedve nem lankad, idén a mennyiségi helyett minőségi evolúció történik. Vagyis
a bizalom, az élményígéret és az adatalapú működés határozza meg, hová áramlik a pénz.
Az elmúlt évek inflációs és költségoldali nyomása önmagában is nagy volt: az energiaárak, a munkaerőköltség és a finanszírozás drágulása Európa szerte 15–30 százalékkal nyomta meg az utazási kiadásokat – idézte fel. Ez pedig feltornázta a turisták önbizalmát is.
Már nem a csillagokért fizetünk
Idén a törésvonal szerinte a kínálati oldalon jelenik meg: a valódi élmény prémium áron lesz elérhető, ám ezért egyre többen hajlandók fizetni. Viszont a középszerűség biztonságos zónája megszűnik, mivel a „tucatnyaralások” ár/érték aránya kevésbé lesz kedvező.
Nem lesz robbanás, és nem jön vissza a sokat emlegetett, klasszikus szezonalitás sem – aki erre vár, lemarad a versenyben. Már a fragmentált kereslet uralkodik: februárban épp olyan sokan ülnek repülőre, mint szeptemberben, de rövidebb foglalási idővel és magasabb elvárásokkal. A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha
a szállodák, éttermek, élményhelyek fejlesztés nélkül emelik az árakat.
Az utazó ma már nem elsősorban kategóriát vagy csillagot vásárol, hanem arra kíváncsi, a szolgáltatás mögött milyen történet és mekkora bizalmi tőke áll – összegezte.
Kevés a prospektus, már digitálisan választunk
Kitért rá: a mesterséges intelligencia nem vesz el az utazási kedvből, éppen ellenkezőleg. Az AI-t hatékonyan használó üzletemberek, a fiatalok és a középkorú utazók is több szabadidővel és nagyobb jövedelemmel számolnak, ami új, fizetőképes keresletet generál. De ez rálép a cégek sarkára is, kényszerítve a változást. Annál is inkább, mert a döntés terepe már 70-80 százalékban a digitális világ, ahol
a fizikai élményt megelőzi a virtuális benyomás.
A reputáció, az értékelések, a vizuális narratíva, a szubjektív márkaígéret és annak következetessége határozza meg a fizetési hajlandóságot. Ezért azok a turisztikai vállalkozások nyernek a szemléletváltáson, ahol innovatív üzleti hozzáállással adatvezérelt kampányokat és célzott kommunikációt alkalmaznak – sorolta.
AI: nem fenyeget, inkább felemel
Az AI ugyanis a turizmusban nem elsősorban a vendéget, hanem a szolgáltatót emelheti fel. Például a prediktív árazás 5–15 százalékkal növelheti a teljesítményt, míg az automatizált ügyfélkommunikáció akár felére csökkenti az adminisztratív terhelést.
Ma már nem kérdés, hogy
a digitálisan működő vállalkozások termelékenysége nő,
több időt, magasabb jövedelmet élveznek, ez az üzleti réteg rugalmasabban igazodik a piachoz. A csendes átalakulás évek óta tart, de az idén válik igazán láthatóvá – mondta Rasztovits Dávid.
Úgy látja: 2026-ban nem az az élményszolgáltató nyer, aki olcsóbb vagy nagyobb a versenytársaknál, hanem aki adatalapú döntések alapján egyértelműen pozícionál, integrálja a technológiát és következetesen építi a digitális bizalmat.