Tavaly világszerte berobbant a turizmus: a nemzetközi vendégforgalom – felülemelkedve a koronaválságon – már megközelítette a járvány előtti szinteket, és itthon is pályára állt ez a szolgáltató terület, sőt, rekordévet produkált.

Felmérések szerint 2025-ben – a geopolitikai feszültségek és a gazdasági kihívások ellenére – tovább erősödik az iparág, amely új távlatokat nyit a vállalkozásoknak Magyarországon is.  

Feltéve, ha a komfortzónán túl sikerül meglovagolni az új hullámokat: a három kulcsfogalom, amelyek köré gyors ütemben rendeződik a turizmus, az

a fenntarthatóság, a digitalizáció és az élményközpontúság.

A jövőben erre az úgynevezett „aranyháromszögre” alapozhatnak növekedést a cégek, ezért a sürgető fejlesztési irányokról, a sikeres üzleti modellekről Rasztovits Dávid digitális turizmus szakértőt, nemzetközi üzletfejlesztőt kérdeztük. 

Az utazó elvárása alakítja a szolgáltatást

A „fenntarthatóság, digitalizáció, élményközpontúság” nem pusztán divatos szavak, hanem kulcsfogalmak az iparág szükségszerű újrapozícionálásához.

Vagyis, minden szereplő számára megkerülhetetlen iránytűt jelentenek. 

A világjárvány utáni újturizmusban az emberek már nemcsak utazni akarnak, hanem mélyebb, tartalmasabb kapcsolatokat keresnek a hellyel, és egyre tudatosabbak: elvárják, hogy az általuk választott desztinációk tiszteletben tartsák a környezetet, támogassák a helyi közösségeket, autentikus élményeket adjanak – kezdte Rasztovits Dávid. 

A Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója szerint ezzel párhuzamosan a technológiai fejlődés nyit új lehetőségeket: az AI-alapú utazástervezés, a virtuális előzetes élmények és a személyre szabott ajánlatok ma már nemcsak jövőkép, hanem valóság.

Most az a kérdés, ezeket miként tudjuk összehangolni, hogy

ne csak az iparág fejlődjön, hanem az élmény valóban emberközpontú legyen

– mutatott rá.

Ez azért is fontos, mert a turizmus jövője, a cégek dinamikus fejlődése nem egyszerűen a trendek követéséről szól, hanem arról, hogy képesek vagyunk-e új, hosszú távú értékeket teremteni.

Fenntarthatóság: már nem opció, hanem elvárás

A fenntarthatóság „életre kelt”: ma már nemcsak a környezeti terhelés csökkentését, például az ökológiai lábnyom minimalizálását vagy a megújuló energiaforrások alkalmazását jelenti, hanem a helyi közösségek támogatását is.

Egy jövőbemutató, felelős turisztikai projekt a látogatók élményeire koncentrál, de arra is, hogy a lakosok életminőségét javítsa

– egy közösségi programmal, a helyi termékek népszerűsítésével vagy olyan kezdeményezésekkel, amelyek a kulturális örökség megőrzését támogatják – mondta. 

A 2025-ös fenntarthatósági irányok tehát már nem csupán „zöld marketinget” jelentenek, hanem mélyreható, strukturális változásokat alapoznak meg.

Ez a megközelítés a szakértő szerint egyrészt erkölcsi kötelesség, másrészt üzleti lehetőség, hiszen az utazók többsége ma már szívesebben választ olyan szolgáltatókat, akik valóban elkötelezettek a fenntarthatóság iránt.

Digitalizáció: a turizmus szívdobbanása

Ma már a turisták nem egyszerűen utaznak, hanem arra törekednek, hogy azt a saját életstílusukhoz és érdeklődésükhöz igazítva éljék meg. 

Ebben a digitális eszközök és platformok játszanak kulcsszerepet, ezért a digitalizáció

már nem csupán alternatíva, hanem a turizmus szívdobbanása lett

– emelte ki. 

Példaként említette az AI-alapú utazástervező alkalmazásokat: a mesterséges intelligencia képes elemezni az utazók viselkedését, preferenciáit és visszajelzéseit, hogy személyre szabott élményeket kínáljon, virtuálisan átélhető bemutatókkal.

Az ilyen technológiák kényelmesek és meghatározzák a turisták döntéseit, ráadásul a szolgáltatók hatékonyságát is növelik, legyen szó foglalási rendszerről, ügyfélszolgálatról vagy akár az energiagazdálkodás optimalizálásáról.

A digitalizáció egyfajta jövőbiztosítás a turizmusban

– húzta alá Rasztovits Dávid.

Vonzó üzleti modellek 2025-ben

 A változó környezet új üzleti modelleket kíván, amelyek közül azok lesznek a turizmus új nyertesei, amelyek a közösségi élményt, a technológiát és a fenntarthatóságot egyszerre helyezik előtérbe. A szakértő szerint most minden a „hálózatok logikájáról” szól: az együttműködés már nem luxus, hanem szükségszerűség. Az újturizmusban a kulcs a platformalapú működés: olyan ökoszisztémák építése, amelyek összekapcsolják a szolgáltatókat és az utazókat. Ez olyan rendszereket jelent, ahol a szállodák, a helyi termelők, az idegenvezetők és a turisták egyetlen digitális platformon keresztül működnek együtt, ami a hatékony, átlátható működéssel lehet egyenlő. 

Élményutazások: érezni, érteni a tapasztalással

Az élményközpontúság az újturizmus motivációja: az már kevés, hogy elmondhatjuk, voltunk valahol, az utazók inkább a személyre szabott lehetőségekért adnak ki szívesebben pénzt.

Például egy tengerparti nyaralás vonzóbb, ha a vendég helyi halászokkal mehet reggelente hajózni, megkóstolhatja a frissen fogott halat, részt vehet egy hagyományos főzőkurzuson – sorolta.

A szakértő szerint az élményközpontúság gazdasági fegyver, az értékteremtés új dimenziója: az a szolgáltató, amelyik képes valódi érzelmi kötődést kialakítani az utazóban, hosszabb távon lojális vendégeket nyerhet. 

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Hazánk a globális térképen

Rasztovits Dávid szerint Magyarország turizmusa a kanyarban előzött és most az élre állhat – bár a lehetőségei még mindig kiaknázatlanok. Mert ugyan Budapest már kiemelkedő célpont Európában, ám rengeteg tartalék van a vidékben, különösen a Balatonnál és a történelmi városok körül. A kulcs az, hogy a globális trendekhez igazodva kiépítsük az egyedi turisztikai identitásunkat, ami egyszerre jelenthet fenntartható borutakat, autentikus falusi élményeket vagy olyan digitális megoldásokat, amelyekkel a látogatók interaktívan fedezhetik fel a rejtett kincseket – mondta. Szerinte az igazi előny abban van, hogy képesek vagyunk összekapcsolni a hagyományos értékeket a modern igényekkel.