Az iráni háború következtében két rendkívüli hatás indult el az idegenforgalomban. A hazajövetel drágábbá és nehézkesebbé vált, míg máshol óriási akciókkal csábítják a turistákat.
Még mindig sokan rekedtek kint a krízis zónában, illetve Ázsia távolabbi részein, akik családi-, munka- vagy üzleti ügyek miatt Dohán vagy Dubajon keresztül tértek volna vissza Európába. Emiatt az egyik oldalon azt látjuk, hogy rövid távon iszonyatosan elszálltak a repülőjegyárak bizonyos úticélokra.
„Az emberek jönnének haza, ám kevés az a légijárat, ami most elérhető. Ha valakinek hirtelen haza kellett repülnie például Dubajból Ománon keresztül, akkor nagyon durva költségekkel kellett számolnia, amit kifizetett azon túl, hogy egyébként befizetett már korábban egy szállásra meg egy repülőjegyre. Láttunk 800 ezer forintos, 1 millió forintos repülőjegyeket is”
– mondta érdeklődésünkre Kiss Róbert Richard, egyben hozzátette, hogy az emberek érthető módon nem is tudnak foglalni olyan országokba az utazási irodáknál, amelyeket a külügyminisztérium nem javasolt kategóriába tett.
Sokan megijedtek
A neves utazási szakértő szerint látjuk azt is, hogy például Ciprusra, azután, hogy a helyi brit bázist többször is támadták, folyamatosan mondják vissza az utazásokat, sokan megijedtek, hogy te jó ég, mennyire biztonságos ez a hely.
Nyilván a ciprusiaknak elemi érdekük az, hogy azt bizonyítsák, hogy alapvetően nyugodtan menjenek oda a nyaralni vágyók, hiszen nagyon durva hatással lenne az egész ország gazdaságára, ha elmaradnának a turisták. Akciók sokaságával próbálják meg azt visszaszerezni, ami esetleg a hírek, híresztelések miatt elvész. Kiss Róbert Richard hangsúlyozta:
Elbizonytalanodtak az emberek, a turisták, és nem csak úgy bizonytalanodtak el, hogy nem mennek a mostani tűzveszélyes zónákba, hanem az érintőleges területekre se feltétlenül mennek.
Egyiptom esetében nem hallottunk harci cselekményekről, ugyanakkor nagyon sokan átutaznak az utóbbi napokban az országon, mert biztonságosan lehetett a polgári légi járatokat is üzemeltetni.
Csak menjenek, majd helyben költenek
Egyiptom eleve egy ár-érték arányos úticél, ahol 4-5 csillagos szállodák elérhetőek jóval kevesebbért, mintha a francia Riviérán vagy akár Olaszországban nyaralnánk, és látjuk azt is, hogy azért a Vörös-tenger sok mindent rejt, ami vonzza az utazókat.
Nyilván azért, hogyha maga Egyiptom területe nem is érintett, közel van a Közel-Kelethez, ott van a Vörös-tenger, ahol azért zajlanak a harci cselekmények, tehát nyilván azért itt is az emberek elgondolkodnak, hogy vajon most mennyire van közel ez a problémás helyekhez.
„Amellett, hogy Egyiptom eleve egy olcsó úticél szokott lenni, most még ehhez hozzájárult az is, hogy inkább odaadják a szállást, ellátást kevesebbért is, csak menjenek a vendégek, menjenek a turisták, mert ha már ott vannak, akkor már rá lehet őket venni egy-egy fakultatív programra, el lehet vinni őket a bazárba vagy elmehetnek megnézni a Luxort, tehát csak menjenek”
– közölte Kiss Róbert Richard.
Egyiptom esetében jóval nagyobb százaléka a GDP-nek a turizmusból fakad, mint Magyarországnál, tehát nekik létkérdés, hogy ne maradjanak el a turisták.
Azt gondolom, hogy 19-re lapot húztak azok az érintett országok, ahol rendkívül fontos, hogy ne maradjanak el a turisták a mostani szezonban
– húzta alá az utazási szakértő.
Aggódnak a törökök! Mi lesz az oroszok millióival?
Törökország irtózatosan jó számokat mutatott tavaly: turizmusból származó bevételei csúcsot döntöttek 65,2 milliárd dollárral és 64 millió nemzetközi látogatóval.
A szektor bevételei Törökországban egy év alatt 6,8 százalékkal nőttek, ha 2017 óta számítjuk, akkor pedig több mint kétszeresére, és ezáltal a világ negyedik leglátogatottabb turisztikai úti céljává váltak. A török riviéra, klasszikusan Antalya, Alanya térsége és az egész szolgáltató iparuk, az ultrainkluzív szállodák nagyon komoly piaci szegmenst hódítottak meg.
Az orosz turisták tömegével érkeztek Törökországba, főleg ők dobták meg a számokat és emiatt az egyik legnagyobb növekedést mutatták idegenforgalmi számokban, turista számokban és a bevételekben is.
Nyilván ezt nem akarják elveszíteni, nem akarják, hogy ez megálljon, nem akarják, hogy bármilyen gond legyen, és ezért ha kell, akkor akcióznak is, csak menjenek a vendégek, menjenek a turisták, menjen tovább a turizmus.
Az iráni háború miatt nehéz helyzetbe kerültek azok is, akik a Távol-Keletről utaznának haza. Középen egy szűkebb repülési folyosó maradt Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül, illetve délről Egyiptomon, illetve északról Észak-Oroszország felől juthatunk el Európába.
Mit lesz azokkal, akik a Távol-Keleten rekedtek?
Ez attól függ például, hogy utazási irodával vagy egyéni szervezésben mennek haza. Ha valakinek van ideje és nem kerül sokba a szállása, vagy az utazási iroda fizeti, akkor nyilván persze várjon.
A szakember szerint az utazási irodák egyfajta biztonságot adnak azzal, hogy folyamatosan dolgoznak azon, hogy hazaszállítsák az utazókat. Annak, hogy például egy 30 fős csoport egyben haza tud jönni gyorsan, ennek szerinte kicsi az esélye, inkább az jellemző, hogy kettesével, hármasával, négyesével felteszik az utasokat különböző alternatív járatokra.
Hogyha valaki egyéni szervezésbe érkezett, nem uniós légitársasággal, jellemzően Emirates-szel vagy Qatar Airways-szel, és mondjuk Thaiföldről, Baliról, Nepálból, Maldívról menne vissza, akkor azért azt tudni kell, hogy az vis major, és ilyenkor nem valószínű, hogy egyáltalán a szállásköltséget is megtéríti a légitársaság – fogalmazott az utazási szakértő, aki szerint egyedileg kell eldöntenie mindenkinek, hogy mikor kell hazaérnie és mik a lehetőségei. Hiszen előfordulhat olyan eset is, hogy a légitársaság csak sokkal később tud az adott utazónak egy olyan járatot kínálni, amire át tud foglalni.
Ilyenkor lehet, hogy egy alternatív járatot, amit el tudunk csípni, azt jobb inkább bevállalni, de ilyenkor nyilván ezt nem fogja megtéríteni az adott légitársaság.
„Azt gondolom, hogy a legfontosabb mindenkinek, hogy a saját testi épségét, egészségét meg a családjai testi épségét, egészségét őrizze meg, ez legyen az elsődleges szempont, és utána aztán persze lehet gondolkodni azon, hogy milyen alternatív lehetőségek vannak a hazajutásra” – fűzte hozzá Kiss Róbert Richard.