Az amerikai vállalatok sorra jelentik be, hogy megemelik a termékek árait, ám nem a profit, hanem az új vámok miatt, amelyeket Donald Trump elnök kiterjesztett. Már nem csupán luxus termékekről van szó: ruházat, elektronika, háztartási eszközök, játékok – szinte minden kategória érintett. Trump gazdaságpolitikájának következményeit az amerikai vásárlók mellett a globális piacok is érezni fogják.

Emelés emelés után

A helyzet folyamatosan változik, hiszen több ország is tovább tárgyal az Egyesült Államokkal a lehetséges kereskedelmi megállapodásokról. Novemberben a Legfelsőbb Bíróság arról tárgyalt, hogy Trump vámjai érvényben maradhatnak-e. A tárgyalást követően a részvénypiacok emelkedtek, miután a hírek szerint a bírák kételkedtek abban, hogy az elnöknek valóban lenne-e hatalma a vámok kiszabására. 

Kapcsolódó

Mindenesetre a közgazdászok egyetértenek abban, hogy a vámok inflációs hatásúak, és a költségeket valószínűleg a fogyasztókra hárítják át, bár az amerikai kormányzati adatok egyelőre nem mutattak egyértelmű hatást. A Chief Executive Group és az AlixPartners új felmérése szerint

az amerikai vezérigazgatók 68 százaléka azt mondja, hogy már emelte az árakat, vagy fontolgatja ezt a közeljövőben a vámok miatt.

Ezzel azonban még nincs vége, a közgazdászok arra figyelmeztetni, hogy az átfogó kereskedelmi politika bizonytalansága arra késztetni a vállalatokat, hogy tovább emeljék áraikat. Most nézzük meg, hogy a Business Insider listája alapján mely cégek alkalmaztak már áremelést, vagy jelezték a fogyasztóknak, hogy erre kell készülniük.

Adidas

Az Adidas bejelentette, hogy az Egyesült Államokban emeli árait, miután a második negyedévben a vámok miatt többmillió eurós veszteséget szenvedtek el, és a második félévre további, körülbelül 200 millió eurós többletköltséget jósolnak az intézkedések miatt.

Az is lényeges, hogy Vietnám, amely 2024-ben az Adidas teljes gyártásának 27 százalékát adta, augusztus 1-jétől 20 százalékos vám terhe alatt áll az Egyesült Államokban. Indonéziát, ahol pedig az Adidas termékeinek 19 százalékát készítik, 19 százalékos vám sújtja. 

Nikon, Canon, Leica – fényképezőgép gyártók

Több nagy fényképezőgép-beszállító is áremelést jelentett be. A Nikon már júniusban árat emelt és előre bejelentették, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a vámok alakulását, és szükség esetén módosíthatják az árakat a piaci körülmények változásának megfelelően.

A Canon sem teketóriázott, egyes termékkategóriáknál már május 1-én áremelést vezettek be és valószínűleg a közeljövőben ők is átvariálják újra az árcímkéket.

A Leica is emelt, és saját védelmükben hozzátették, hogy ez nem a Leica áremelése, hanem az új vámok következménye, amelyek jelentősen befolyásolják a behozott áruk, köztük a fényképezőgépek és optikai eszközök költségét.

Ferrari

Az olasz luxusautó-gyártó, a Ferrari márciusban bejelentette, hogy egyes, az Egyesült Államokba exportált modelljeinek árát 10 százalékkal emeli. A vállalat közlése szerint a változtatás „az Európai Unióból az USA-ba irányuló autóimport vámjának bevezetésére vonatkozó, jelenleg rendelkezésre álló előzetes információk alapján történt”.

Ford

A Ford májusban árat emelt néhány, Mexikóban gyártott modelljén, s a vállalat tervezi a benzines és elektromos új autók árának emelését, hacsak az amerikai kormány nem ad mentességet a vámok alól. Jim Farley vezérigazgató szeptemberi eredménybeszélgetésén azt mondta, hogy a vámok a Ford számára körülbelül 2 milliárd dolláros többletköltséget jelentenek. 

Nike

A sportszergyártó a 2026-os pénzügyi évre várható, mintegy 1 milliárd dolláros további vámköltségek ellensúlyozására tervezi az árak emelését, közölte a cég a befektetőkkel egy nyári eredmény-beszélgetésén. A vállalat közölte, hogy az Egyesült Államokban idén ősszel „szelektív áremelést” vezet be, amelyet fokozatosan hajtanak végre. 

A sort a végtelenségig lehetne folytatni, de most nézzük meg, hogy a magyar fogyasztókra milyen hatással lehet ez a jelenség.

Szétterítik a piacon az emelést: itthon is drágulásra kell számítani

Az új amerikai vámok miatt az Európából az USA-ba irányuló export – autóipar, gyártás, gépjárműalkatrész-ipar és alapanyagkereskedelem – érzékenyen reagál. Magyarország – mint exportorientált ország – közvetetten is ki lehet téve a hatásoknak: a vámsokk visszavezetheti az európai termékeket belső piacra, ami megzavarhatja a kínálatot, és potenciálisan árnyomást okozhat Európában. Emellett ha cégek (ruházat, autó, elektronika, háztartási cikkek) globálisan emelik az árat a vám- és logisztikai költségek miatt, akkor az importált áruk drágulása akár Magyarországon is érezhető lehet közvetetten – főleg ha globalizált ellátási láncokból érkeznek az áruk.

Az árak tehát Magyarországon is emelkedhetnek, különösen azoké, amelyek globálisan árat emelnek, vagy az EU-ból kikerülve, más útvonalon érkeznek. Emellett előfordulhat, hogy bizonyos termékek ritkábbá válnak, mert a kereslet változása miatt az export az USA-ba irányul elsősorban.

Egy torzított hatás is létezhet azonban: ha az Európai Unióból az Amerikába irányuló export hirtelen csökken, az európai cégek (beleértve magyar beszállítókat is) nagyobb készletet tarthatnak belföldre vagy Európán belüli piacokra, ez pedig enyhe árversenyt, időlegesen kedvezőbb árakat hozhat a hazai fogyasztónak. De itt még nem tartunk.

S hogy mi az oka annak, hogy Magyarországon is drágább lehet majd mondjuk egy Nike cipő?

A Nike cipőinek nagy része Ázsiában készül, majd Európán és az Egyesült Államokon keresztül jut el a végső piacokra. Az amerikai vámok bevezetése miatt az USA-ba szánt szállítmányokra extra költségek rakódnak. Emiatt a sportszergyártó bejelentette, az amerikai árait emelni fogja, hogy fedezni tudja a pluszköltségeket.

Mivel a cég globális árstratégiát követ, az áremelés nem csak az amerikai piacon, hanem más régiókra is hatással lehet. 

A Nike európai raktárai és logisztikája az USA-vámok miatt drágábbá vált: a szállítási, raktározási és árazási stratégiát is módosítani kell. Emiatt az európai, így a magyar boltokban kapható cipők ára is nőhet, hogy a cég megtartsa a profitját. A lényeg, hogy az amerikai vámok miatt a Nike globális költségei nőnek, és ezt a pluszköltséget a vásárlók fizetik meg világszerte, hiszen a vállalat igyekszik szétszórni az áremelést – hogy ne egy piacról húzza be a profitkiesést egyensúlyozó bevételeket –, így a magyar vásárló is többet fizet ugyanazért a cipőért.

A fogyasztóknak tehát érdemes számítaniuk a magasabb árakra, miközben a vállalatok igyekeznek áthárítani a költségnövekedést. Ez a folyamat jól mutatja, mennyire összefonódott a globális kereskedelem, és hogy egyetlen ország politikai döntése milyen láncreakciót indíthat el világszerte.