A húsvét közeledtével beindult a tojásszezon, mindenki válogat a ketreces, szabadtartású, M-es, L-es variációk között, így megkérdeztük a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségét, hogy mi a helyzet a tojáspiacon. Elmondásuk szerint két fő kiemelkedő időszak van: a húsvét előtti és a karácsony előtti időszak. 

„Pontos adataink nincsenek, de a gyakorlati tapasztalat az, hogy a két ünnep előtti 1-2 hétben duplájára nő a szokásos kereslet. Illetve az utóbbi évek kapcsán elmondható, hogy a kiemelt időszaki kereslet nem csökkent, viszont a megnövekedett igényt rövidebb időszak alatt kell kielégíteni – az ünnepek előtti hétre korlátozódik a „dömping” –, ami megnehezíti a logisztikát mind a termelőknél, mind pedig a boltoknál” – közölte a szövetség.

Kapcsolódó

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) utolsó, 2022-es mérésből az látható, hogy abban az évben 2337 millió db tojás fogyott országosan, az egy főre eső fogyasztás pedig 242 darab/év volt.

Kép: Economx

A magyar lakosság tojásfogyasztási szokásait illetően 2013 volt a mélypont (214 db/fő év), ám a szám azóta növekszik. 2018 óta stagnáló állapotot figyel megy a szervezet, évente fejenként körülbelül 236-243 db között fogyasztunk. 

Euróban Hollandia (352/fő/év) és Luxemburg (293) után dobogósak vagyunk tojásfogyasztásban Dániával (236) és Ausztriával (235) viszonylagos holtversenyben (Magyarország: 233). 

Minden tényező az égbe tolta a a tojás árát

Nagyon hektikusan alakultak az árak az elmúlt 5 évben, volt minden, ami befolyásolta a termék önköltségét és árát is. Drasztikus áremelkedések a takarmány, energia (áram, gáz), humánerőforrás, csomagolóanyag, egyéb adminisztratív kötelezettségekből adó extra költségek. Ezen felül jött még a madárinfluenza, az orosz-ukrán háború, plusz a megnövekedett ukrán import.

A takarmányárak mellett egyéb, az önköltséget befolyásoló tényezők árai is emelkedtek. Az ukrán-orosz háború miatt megemelkedtek az energiaárak, emiatt a termelőknek és a csomagolóhelyeknek olyan képességekre kellett szert tenniük rövid idő alatt, amire azelőtt nem volt szükség. Ugyanis el kellett dönteniük, hogy mennyiért, mekkora mennyiségre, mennyi időre és legfőképpen kivel kötnek megállapodást az energiabeszerzésre.

A termelők kénytelenek voltak a korábbihoz képest többszörös áron venni az energiát, főleg a kis- és közepes méretűek, akiknek nem volt lehetőségük tőzsdei áron szerződni. A nagyobbaknak viszont, akik szerződhettek a kedvezőbb ártípusban, meg kellett finanszírozniuk ezt a költségelemet előre, amit szintén költségnövelő tényezőként jelentkezett a termelésben – közölte a lapunkkal a Tojásszövetség.

Fokozta a nehézségeket, hogy több ukrán élelmiszert, így a tojást is vámmentesen lehetett (és lehet) behozni az országba az Európai Unió intézkedése következtében.

2023 második felére, 2024 elejére kissé rendeződött, lenyugodott a helyzet, legalábbis a ráfordítások mintegy 70 százalékát kitevő takarmány- és az energiaköltségek vonatkozásában.

A szövetség elmondása szerint a legnagyobb problémát az unióba nyomott áron érkező import jelenti, melynek mértéke 2021-hez képest közel a nyolcszorosára emelkedett, ráadásul a héjas tojás mellett már a feldolgozott tojásipari termékek is megjelentek. 

„Úgy tűnik, némi javulás várható a jövőben, mert a most napirenden lévő tárgyalások, szavazások alapján a 2021-2022-es és 2023-as évek importmennyiségének átlagát tekintenék vámmentesnek” − tájékoztatott a sajtóosztály.

A forint instabilitása miatt is nehéz tervezni

Nyilvánvalóan ezt a szektort sem kerülte el az infláció – közli az Exonomxszel a szövetség, majd hozzáteszik, hogy nagyon sok alapanyag (takarmány-alapanyag, csomagolóanyag, vakcina, gyógyszerek, állathigiéniai termékek, stb.) importból származik, ráadásul euróban fizetve. Miután a forint nem stabil, az input árak folyamatosan emelkednek akkor is, ha egyébként árnövekedés (euróban) nincs. Nehéz így előre tervezni. 

A legnagyobb probléma, hogy a termelői bevételek nem fedezik a termelőtelepek és csomagolóhelyek korszerűsítését. Pláne nem új telepek létesítését. Azonban a termelőnek még arra is gondolnia kell – legalábbis Demoklész kardja itt lebeg felettük – hogy az Európai Bizottság korábbi tervei szerint a ketreces tartást megszüntetné, márpedig a magyar termelés 80 százalékban ketreces technológiában zajlik.

A fentiek kapcsán további fontos tényező, hogy Magyarország nem önellátó, körülbelül 85 százalékban szükséges az import, ebben a szektorban pedig elsődleges beszállítónk Lengyelország.

xx
Kép: Economx

A jelenről és a közeljövőről a Tojásszövetség azt mondta lapunknak, hogy

bőséges lesz az idei tojáskínálat a boltokban, de éppen a széles választék, valamint a nagy forgalmú üzletekre vonatkozó árkialakítási szabályok miatt az árakban is óriási különbségek lehetnek (40-től 109 forint/darabig) a vásárlás helye szerint. Ezek az árak már nem nagyon fognak változni húsvétig

– tették hozzá.

A nagy üzletek pedig a bruttó beszerzési ár alatt nem értékesíthetik a tojást, a termék bekerült a kötelező 15 százalékos akciózási körbe is, valamint ezzel párhuzamosan megszűnt a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma is.

Így befolyásolja a madárinfluenza a piacot

Bár korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a pusztító madárinfluenza miatt sorra számolják fel az állományokat, a szövetség szerinti idén teljesen másképp zajlott a járvány. A fő tojástermelési régiót elkerülte a betegség, emiatt – és mert a tyúkok nagy részét zárt istállókban tartják (98 százalékban) – a több mint 70 kitörésből egyetlen egy étkezési tojástermelő telepet érintett a madárinfluenza.

Arról is érdeklődtünk, hogy a hazai lakosság a ketreces vagy a szabadtartású tojásokat favorizálja-e.  Ezzel kapcsolatban a Tojásszövetség úgy nyilatkozott, hogy

nem csak nálunk, de azokban az országokban is, ahol korábban jellemző volt a nagyobb arányú szabadtartásos és biotartású termék forgalma, visszaszorult e termékek vásárlása. A termelők nagy része bezárta a tyúkokat és úgynevezett zárt madárházas (alternatív) tartásban termelnek, csökkentve ezzel a költségeket.

Az infláció miatt mindenki az olcsóbb fehérjeforrás irányába fordul. A drága húsoktól az olcsóbbak felé, sőt a tojás felé, mint (állati fehérje) helyettesítő olcsó termék. Ez ugyanis a legolcsóbb és teljes értékű fehérjeforrás, ám még a tojás termékek közül is az olcsóbb irányába mozdult el a vásárlás. 

Magyarországon egyébként is főleg a ketreces tartásból származó terméket keresték a vásárlók, így ezen a területen nagy változás nem történt. Viszont a tojás – mint olcsó fehérjeforrás –  iránt keresletnövekedés tapasztalható.