A nyugdíj kiszámítása során nem érheti hátrány azt a munkavállalót, aki után nem fizette be a nyugdíjjárulékot a munkáltatója - hívta fel a figyelmet Farkas András.
A nyugdíjszakértő hangsúlyozta, hogy egy dolgozót nem lehet felelősség tenni a munkáltatója jogszabálysértő magatartása miatt. Ezt fejezi ki az úgynevezett járulékfizetési vélelemről szóló rendelkezés is a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben.
Ennek megfelelően ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatók, de a nyugdíjjárulék levonásának ténye nem, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell - magyarázta.
Gyakran előfordul azonban az is, hogy a szolgálati idő elismerése is hiányzik. A szakértő szerint célszerű ilyen esetekben legalább két munkatárs nyilatkozatát beszerezni, akik tanúskodni tudnak a közös munkavégzésről. Ha ennek alapján sikerül bebizonyítani és elismertetni a szolgálati időt, akkor második lépésben már a járulékfizetési vélelem is alkalmazható lehet.
A nyugdíjguru arra is felhívta a figyelmet legfrissebb hírlevelében, hogy a vállalkozóknak hármas kötelezettséget kell teljesíteniük a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez, ezek a
- bejelentési,
- bevallási,
- járulékfizetési kötelezettség.
Fontos szabály, hogy
nem tekintik szolgálati időnek azt az egyébként biztosítási kötelezettség alá eső időtartamot, amelyre vonatkozóan a vállalkozónak járuléktartozása van.
Ez azonban nem végleges: ha valaki utólag szeretné rendezni a tartozását, akkor ezt a szándékát jelezheti a nyugdíjmegállapító hatóságnál vagy a NAV-nál.
Amennyiben a tartozást az illető még a nyugdíj megállapítása előtt megfizeti, akkor a hatóság már a rendezett szolgálati időtartamokat is figyelembe veszi a nyugdíjszámítás során.
Ami pedig a járandóságok összegét illeti: a felmérések szerint egy átlagos magyar nyugdíjas jelenleg a nettó átlagkereset körülbelül 51 százalékának megfelelő ellátásban részesül.
