A gazdasági igényekhez igazodva két új szakmával bővülhet a Szakmajegyzék, az egyik a dinamikusan fejlődő magyar filmiparban, a másik a nagy múltú magyar édességiparban hivatott biztosítani a megfelelő szintű szakmai ismeretekkel rendelkező utánpótlást – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az MTI-vel.

A közlemény szerint a vonatkozó jogszabálytervezet társadalmi egyeztetése megkezdődött.

A "Digitális festő és média designer"

  • egy versenyképes, kreatív szakma, amely ötvözi a művészi érzékenységet és a csúcstechnológiát a 21. század vizuális iparágaiban. A szakemberek tevékenysége kiterjed a filmes utómunkákra, a játékfejlesztésre és a folyamatosan fejlődő virtuális valóság rendszereire. 

„A folyamatos filmipari fejlesztések nyomán Magyarország évente több mint százmilliárd forintos költést vonz és a filmipar ma több mint húszezer embernek ad itthon munkát. A  szakképzés feladata, hogy kiszolgálja ezt a dinamikusan fejlődő iparágat is" – hangsúlyozta Varga-Bajusz Veronika, felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár.

Az "Édességipari technikus"

  • ipari és kézműves környezetben készít és gyárt édességeket, beleértve a gépi és kézi tartós desszerteket, csokoládémasszákat, bonbonokat, krémtöltelékeket, drazsékat, cukorkákat, karamellákat, süteményeket és teasüteményeket. Munkája során számításokat végez, ellátja a raktározási és csomagolási feladatokat.

„Feladatunk a nagy múltú magyar iparágak támogatása is, ez indokolja az édességipari szakemberképzés technikumi szintű bevezetését. A megújult szakképzési rendszerben folyamatosan egyeztetünk a gazdaság szereplőivel és figyelemmel kísérjük a gazdaság igényeit, a technológiai változásokat. Feladatunk, hogy ezekre a változásokra reagáljunk és képzéseink révén megfelelő szintű tudással rendelkező fiatalokat készítsünk fel a munkaerőpiacra"

– idézte a KIM az államtitkárt.

Agyelszívás boríthatja meg hosszabb távon a gazdaságot

Megközelítő becslések szerint mintegy félmillió magyar dolgozik jelenleg külföldön, sokan közülük nem is szeretnének hazajönni. Márpedig az agyelszívás hatásai a gazdaság jövőjére nézve is igen komolyak. Erről itt olvashat többet >>>