A becslések szerint több mint 500 ezer magyar él külföldön, miközben meghaladja a 100 ezret az ingázók száma. A legtöbben Németországban, Nagy-Britanniában, illetve Ausztriában képzelik el a jövőjüket. Ma már azonban nemcsak dolgozni, hanem tanulni is sokan mennének külföldre, utána azonban nem igazán jönnének haza.

Németországban jelenleg körülbelül 200-220 ezer magyar dolgozik. Ausztriában nagyjából 90-100 ezer magyar vállal munkát, közülük sokan ingázók. A Brexit előtt körülbelül 150-170 ezer magyar dolgozott az Egyesült Királyságban, mára már ennél is többen nyújtották be tartózkodási kérelmüket

– gyűjtötte össze az adatokat a Portfolio. Hozzátették: Hollandia, Írország és Svédország szintén egyre népszerűbb célpontnak számít.

Az utóbbi években a fiatalok és a magasan képzett szakemberek körében emelkedik az elvándorlási hajlandóság.

A külföldön élő magyarok száma akár 10 százalékkal is nőhetett az utóbbi évtizedben

– mutat rá a portál.

Egyre emelkedik eközben a külföldön tanuló magyar diákok száma is, amely a 2023/2024-es tanévben először haladta meg a 17 500-at az Engame Akadémia becslése szerint.

A magasan képzett és tehetséges munkaerő elvándorlását a magasabb fizetések és jobb munkakörülmények motiválják.

Akár 40-50 évesek is belevágnak a költözésbe: azok a szakemberek, akik stabilitásra és tervezhetőségre vágynak, könnyebben döntenek a külföldi munkavállalás mellett. Az is mind gyakoribb, hogy a szülők a külföldön tanuló vagy dolgozó gyermekeik után mennek.

Márpedig az elvándorlás komoly hatást gyakorol a gazdaságra. Egyik legsúlyosabb következménye a munkaerőhiány, amely különösen a technológiai iparágakban, az egészségügyben és az építőiparban érezteti hatását.

Az agyelszívás mindemellett rontja az ország innovációs képességét, csökkenti az adóbevételeket, ezáltal finanszírozási problémát jelenthet a hosszútávú költségvetésben is

– hívják fel a figyelmet.

Kapcsolódó