Idén augusztus elsejére esett a nemzetközi sörnap – mely a hónap első péntekje –, ennek apropóján pedig egy friss és ropogós eurostatos söradatsort értelmezünk, helyezünk kontextusba és vizsgáljuk meg magyar szemszögből is a körvonalazódó tendenciákat. Úgy fest, az eddig megszokott hazai sörfogyasztási szokások is kezdenek átrendeződni, persze okkal.

2024-ben az európai uniós országok 32,7 milliárd liter – 0,5 százaléknál magasabb alkoholtartalmú – sört és 2 milliárd liter 0,5 százaléknál alacsonyabb alkoholtartalmú vagy alkoholmentes sört állítottak elő,

ez a volumen összesen 34,7 milliárd literre rúg. 

Az Eurostat adatai alapján 2023-hoz képest az EU-ban a 0,5 százaléknál nagyobb alkoholtartalommal bíró sör gyártása kismértékben, 0,6 százalékkal (+0,2 milliárd liter) gyarapodott, míg a 0,5 százaléknál csekélyebb alkoholtartalmú sör termelése 11,1 százalékkal (+0,2 milliárd liter) szökött feljebb. 

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a sör jellemzően malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, opcionálisan komlóval, valamint más engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, legtöbbször alkoholtartalmú ital. Van, ahol lazábban kezelik a sörfőzést alapanyagok szintjén, mint idehaza is, de a német tisztasági törvény például igen szigorúan értelmezi és határolja körbe a sörgyártás hozzávalóit. Utóbbi alapvetően a víz-maláta-komló hármasát engedélyezi, ma már kiegészülve az élesztővel is.

Mely országokból áll össze a sörgyártási toplista?

Az EU legnagyobb sörgyártóinak listája tavaly változatlan maradt: Németország továbbra is vezeti a 0,5 százaléknál nagyobb alkoholtartalmú sör legjelentősebb gyártójaként a sort, méghozzá a maga 7,2 milliárd literjével (a teljes uniós sörtermelés 22,2 százaléka). Ez amúgy megegyezik a 2023-as mennyiséggel. 

A képzeletbeli dobogó első helyére álló németektől valamelyest lemaradva következett Spanyolország 4 milliárd literrel (a teljes EU-s termelés 12,3 százaléka), majd Lengyelország 3,4 milliárd literrel (10,6 százalék). Emellett Hollandia 2,2 milliárd literrel (6,8 százalék) és Belgium 2,1 milliárd literrel (6,3 százalék) szintén az első öt termelő között szerepelt a népszerű alkoholos ital szempontjából. 

Egyébiránt ez az öt tagország adja a teljes EU-s sörtermelés több mint felét, ha 2024-et vesszük alapul.

Magyarország e téren szerényebb teljesítményt tudhat magáénak: hazánk szűk félmilliárd, azaz 495 millió liternyi sört állított elő 2024-ben.

Még ez a pozíció is középmezőnyt jelent tagállami szinten.

Melyek a top országok kivitelt és bevitelt tekintve, és hányadán állnak a magyarok?

Az EU statisztikai hivatalának adatcsokra nyomán Hollandia megőrizte vezető sörexportőri rekordját, és az EU-országok között is vezetett: 2024-ben összesen 1,5 milliárd liter alkoholtartalmú sört exportált (unión belül és kívül). 2023-hoz képest azonban a nyugat-európai ország sörexportja 12 százalékkal (-0,2 milliárd literrel) visszazuhant. 

A sörkivitelben aranyérmes hollandokat szorosan Németország és Belgium követte (mindkettő 1,4 milliárd liter exporttal), utánuk pedig Csehország (0,6 milliárd liter) és Írország (0,5 milliárd liter) fért be a fő exportőrök közé tavaly.

Ismét reneszánszát éli a sörözés, de nem a kocsmákban

Felélénkült a sörfogyasztás a sörfőzés egyik bölcsőjében, de ma már nem épp az alkoholtartalom vagy a kocsmázás élménye tarol a cseheknél. Bővebben >>>

Ami az alkoholtartalmú nedű importját illeti, Franciaország változatlanul a legnagyobb importőr volt 2024-ben is, 0,8 milliárd liternyi volumennel.

A többi nagy importőrhöz sorolandó még Olaszország több mint 0,7 milliárd literrel, majd Spanyolország és Németország egyenként közel 0,6 milliárd literrel, valamint Hollandia csaknem 0,5 milliárd literrel. 

Magyarországról mindössze durván 16 millió liter sört exportáltunk, miközben több mint 150 millió litert hozattunk be e malátás italból az előző évben.

Mindemellett az adatok arról is tanúskodnak, hogy jóval nagyobb a magyar sörgyártás, mint például a szlovákoké vagy az íreké: tavaly százezer főre vetítve – lakosságarányosan – 52 hektoliter sör készült Magyarországon, ezzel szemben Szlovákiában 31, Írországban pedig csupán 21 hektoliter.

Fiatal baráti társaság sört iszik egy sörfőzde bárjában
Fiatalok sört isznak egy sörfőzde bárjában

Hogyan sörözünk mi, magyarok?

Adódik a kérdés, hogy milyen sörágazati és -fogyasztási szokások, netán változások jellemzik napjaink Magyarországát. A Magyar Sörgyártók Szövetsége az Economx érdeklődésére kifejtette: 

2024-ben az öt legnagyobb magyar sörgyártó 5,55 millió hektoliteres hazai sörforgalma 2,8 százalékkal volt magasabb az 2023-as évhez képest, míg 10,7 százalékkal maradt el a 2019-es 6,216 millió hektolitertől. 

Kedvezőbb helyzetben vannak a kisüzemi főzdék, amelyek ugyanezen öt év alatt csupán 2,28 százalékos forgalomcsökkenést szenvedtek el a befizetett jövedéki adó alapján számított volumeneket figyelembe véve – jelezte lapunknak a sörszövetség. A hazai söripar érdekképviseleti szervezete szerint a magyar sörfogyasztás szerkezete az utóbbi öt esztendő alatt jelentősen átalakult.

    Adataik szerint a kortyolgatós, „szuperprémium kategória 43 százalékkal nőtt a magyar sörgyártók portfóliójában az elmúlt 5 évben, miközben a gazdaságos, saját márkás eladásaik több mint 40 százalékkal, a teljes forgalmuk 7 százaléka alá csökkentek. Egy nemrég végzett kutatás alapján a piacon ez utóbbi termékek forgalma azonban lényegesen jelentősebb hányadot, a teljes eladások 20 százalék körüli részét tehetik ki, amiben a diszkontláncok külföldi gyártású saját márkás importtermékei játsszák a legfőbb szerepet” – ismertették.

    A különböző egzotikus és hazai gyümölcsökkel ízesített alkoholmentes sörök és az ízesített alkoholmentes italok növekedése hasonló volt a prémium termékek dinamikájához, miközben a csökkentett alkoholtartalmú sörök iránti kereslet 70 százalékos csökkenést szenvedett el

    – árulták el, hozzáfűzve, ez rámutat arra, hogy a jellemzően 2-3 százalék körüli ízesített sörök fogyasztásának alkalmait teljes mértékben átveszik az alkoholmentes termékek.

    180 millió korsóval kevesebb sör, mint a koronavírus előtt

    A forgalom kérdéskörére áttérve azzal folytatták: „hasonlóan drámai átalakulásnak lehettünk tanúi a vendéglátás területén. A 2019-re becsült közel 1,9 millió hektoliter sörforgalom évi alig 1 millió hektoliterre esett 2024-re. Ez a vendéglátásban használatos leggyakoribb mértékegységben kifejezve

    180 millió korsóval kevesebb sört elfogyasztását jelenti a tavalyi év folyamán a Covid-pandémia előtti évhez viszonyítva” 

    – érzékeltette az érdekképviseleti szerv.

    Így éget az infláció a nyár szemüvegén át: drámaian drágultak a szezonális termékek a sörtől a lángosig

    Drágul a sör, és sok más is. Bemutatjuk, hogyan alakult az elmúlt 15 évben és hol tart a tipikusan a nyári szezon idején fogyasztott termékek árszabása, ideszámítva a szállástípusok árgörbéjét is. Részletek >>>

    A lager után már az ízesített mentes sör a legkeresettebb

    Kérdésünkre a sörszövetség azt is leszögezte, az alsó erjesztésű ivósörök még mindig viszik a prímet a felső erjesztésűekkel szemben: „a lager sörök továbbra is a legnépszerűbbek hazánkban, megingathatatlan vezető szerepet képviselnek a sörpiacon gyakorlatilag minden országban”. 

    Kiemelték, „második helyre a tavalyi év során hazánkban felkerültek az ízesített alkoholmentes sörök, letaszítva a korábban ezüstérmes ale-eket. Sok olyan specialitás is kapható azonban, amelyek népszerűsége magas, de forgalmuk nem olyan jelentős, mint a lagereké. Ilyenek az enyhén ízesített frissítő búzasörök, a speciális vadélesztővel készült apátsági sörök és a legkedveltebb magyar gyümölccsel, a meggyel ízesített termékkör, amely hazánkban kiemelkedő kedveltségnek örvend”.

    Széles a különféle sörstílusok tárháza
    Széles a különféle sörstílusok tárháza

    Bejött a nagyok számítása: megugrott a prémium sörök fogyasztása

    Arról is beszámoltak, hogy „a prémium minőségű sörök fogyasztása az öt legnagyobb gyártó adatai alapján az elmúlt 5 évben erőteljes növekedést mutatott. A prémium kategória volumene évi 8-10 százalékkal nőtt, amely világosan jelzi, hogy a fogyasztók érzékelik ezen termékeknek a kiemelkedő minőségét és hajlandóak megfizetni azt.

    A prémium sörök iránti kereslet növekedésének kedvező hatása, hogy a gyártók folyamatos innovációra kényszerülnek, nemcsak a termékek minőségének javításában, hanem új típusú, exkluzív termékek kifejlesztésében is. Ezenfelül a fenntarthatósági törekvések is előtérbe kerültek, hiszen a prémium termékek vásárlói nemcsak a minőségre, hanem a termelés környezetvédelmi és társadalmi szempontjaira is egyre érzékenyebbek” – vázolták fel.

    Elillan a sörökből az alkohol, nemcsak átmenetileg

    Az Economx érdeklődésére megerősítették, „az alacsonyabb alkoholtartalmú sörök iránti kereslet növekedése a legújabb trendek között figyelhető meg, ami különösen a fiatalabb generációk körében látható tendencia”. Kijelentették: 

    habár a sörök alkoholtartalmának csökkenése pillanatnyinak tűnhet, a jelenlegi piaci mozgások és a fogyasztói preferenciák alapján úgy tűnik, hogy ez a trend hosszú távon is megmaradhat.

    „A növekvő egészségtudatosság, a csökkentett kalóriatartalom és a moderált alkoholfogyasztás iránti igény évek óta erősödik, ezért bizonyos a forgalmazott sörök átlagos alkoholtartalmának csökkenése az elkövetkező években is folytatódni fog” – vetítette előre portálunknak a Magyar Sörgyártók Szövetsége.

    A lét a tét: milliárdot fizetnek a büdzsébe, mégis a túlélésük forog kockán

    A magyar kisüzemi sörfőzdék jövője a szabályozás megújulásán, az adminisztráció egyszerűsítésén és a kedvezőbb adózáson múlik, mondta egy háttérbeszélgetésen a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke. Az agrártárca szerint a szabályozás folyamatban van. Továbbiak >>>

    Kapcsolódó