Ez nem csak mese habbal, mert a kisüzemi sörök receptjeit nem a könyvelők, hanem a sörfőzők alkotják meg, mondta Starcsevics Péter, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke egy háttérbeszélgetésen, ahol a kézműves söröket előállító szektor problémáiról is beszéltek.

A hazai sörfőzdék körülbelül 500 főt foglalkoztatnak, jellemzően családi vállalkozások készítik az egyedi ízű nedűket. A szektor piaci részesedése Magyarországon 3-4 százalék, a skandináv országokban tíz százalék körüli, Olaszországban 8-9 százalék, az USA-ban pedig eléri a 26 százalékot is.

Nem nagyon kerülnek csapra

Közel egymilliárd forint jövedéki adót fizetnek be minden évben a költségvetésbe

– mégis bajban vannak a sörfőzdék. 

Nagy küldetés a sörfőzdék számára, hogy a fogyasztókat a mennyiség helyett a minőségre szeretnék rászoktatni – emelte ki a KSE elnöke. A sörfőzdék szortimetjében a gyümölcsös sörök, az IPA és a savanyított sörök is megjelentek. Az pedig versenyhelyzetet teremtett, hogy a nagyüzemek is hasonló sörökkel rukkolnak elő.

Kapcsolódó

A kraft és a kisüzemi sörfőzés értékközpontú alternatívát kínál a nagyipari termelés mellett, fenntartható modellként jelenik meg az egyre tudatosabb fogyasztók körében. A kisüzemek piaci jelenléte mérsékli a nagy, multinacionális sörgyártók koncentrációját, erősítve a választékot és a versenyt a vendéglátásban.

A sörfőzdék helyzetével kapcsolatban Starcsevics Péter elmondta, hogy a 90-es években indultak el sörfőzdék Magyarországon, megélték a mennyet és megjárták a poklot is.

Több sörfőzde sikeresen épített saját márkát is. Az európai sörgyártók szövetségének adatai alapján minden egyes sörfőzdei alkalmazott 17 további beszállítói munkahelyet teremt, ami beszédes szám, véli a szakember. 

Még mindig a pandémia és a háború hatását szenvedik

A világjárvány hatásait az inflációt, az energiahordozók áremelkedését és a háborút is megérezték a szektorban dolgozó vállalkozások. A sörfőzés energiaigényes folyamat, hűtést és hőkezelést kell biztosítani a kisvállalkozások két és félszeresére, esetleg ötszörösére emelkedett energiaárakkal is találkoztak, ezt pedig nehéz volt beépíteni az termék árába.

Kiemelte a KSE elnöke a problémák között, hogy az  egészségtudatosság sem tesz jó a sörfogyasztásnak, egyre többen vannak azok, aki nem fogyasztanak alkoholt.

Felidézte a sörtörvényt, amit a kisüzemek piacra jutásának támogatására hívtak életre korábban. A szabályozás célja, hogy korlátozza a nagy gyártók térnyerését, biztosítva a kisüzemi sörök „csapra” jutását. Egyelőre ugyanakkor azt érzik, hogy a szabályozás nem erősítette meg a kézműves sörfőzdék helyzetét, a törvényi szabályozás betartására nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Jelenleg alapvetően kétpólusú a sörgyártás, azaz vannak kis és nagy gyártók, a közepes méret gyakorlatilag hiányzik, amelynek hiányát a törvény szigorú betartása is segítené. Úgy fogalmazott, hogy – a bormarketing mintájára – kellene erősíteni a sör gasztronómiai szerepét is.

Az elmúlt években is sok kisebb főzde csődbe ment, tavaly 94 sörfőzde volt Magyarországon, előtte 130 kisebb piaci szereplő tett jövedéki adóbevallást – sorolta a szakmai szervezet elnöke.

Egy a sörpiacon készült 2024-es felmérés szerint a vállalkozások a költségnövekedésre panaszkodnak leginkább, 90 százaléknak gondot okoz a munkabérek és a járulékok fizetése, ugyanerre a kérdésre 2023-ban csak sörfőzdék 70 százalék panaszkodott.

Úgy fogalmazott, hogy a szektornak kormányzati segítségre van szüksége, főleg az adók mérséklése terén. Az idei évi kilátások sem biztatók, bár most beindult a hőség miatt a sörszezon.

A sörfőzdék akkor tudnak hosszútávon fennmaradni, ha megújul a szabályozás, egyszerűsödik az adminisztráció, kedvezőbb lesz az adózás, ha csökkentik a jövedéki kulcsot,  és célzott fejlesztési források jutnak, de ezek mellett a digitalizáció, az energiahatékonyság is javítani tudja sörfőzdék piacra jutási esélyeit.

A kisebb sörfőzdék különlegességekkel színesítik a piacot, vonzzák a turistát, érdekessé teszik a HoReCa-szektort (Hotels, Restaurants, Cafe), ami  vendéglátóipar egyik szegmense, a szállodákra, az éttermekre és a kávéházakra fókuszál, mondta Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A vállalkozások, helyi és nem helyi alapanyagokból készítenek különlegességeket, olyan terméket gyártanak, aminek egyedi a csomagolása, megjelenése, ízvilága. Az élelmiszer szektorban egyik leginnovatívabbak a kis sörfőzdék, keresik a fogyasztók igényeit, kíváncsiak rá, hogy hogyan lehet a saját kézzel készített sörökből a legtöbbet kihozni.

Új szabályozás van folyamatban

Van egy jelentős átrendeződés a piacon, mert egyre több az édesebb ízt kedvelő fogyasztó és az alkoholmentes termékek is egyre keresettebbek, mondta Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. Jelenleg kevesebb mint 100 szereplős a szektor, három nagyobb, egy közepes cég és néhány tucat kisebb sörfőzde van a kisüzemi sörfőzdék között. 

A helyettes államtitkár kiemelte: a covid jelentősen megrángatta a sörkészítőket és a sörfogyasztás azóta sem állt helyre. Az rángathatja ki a kisüzemi sörfőzdéket a válságból, ha olyan különleges termékeket fejlesztenek, amelyek elnyerik a fogyasztók tetszését.

Az élelmiszerkönyvben különböző szakterületek vannak, a sörnek is van egy saját szakbizottsága

– emelte ki a helyettes államtitkár.

A hazai szabályozás jelenleg változás előtt áll. Egy útmutatót szeretnének a fogyasztók számára kialakítani. A jogalkotási folyamat elején járnak, a szakbiztosságban pontosították a sör fogalmát, az ízesített sörét és az alkoholmentes sörét is. Nem akarják túlszabályozni a szektort, a cél, hogy a fogyasztók még objektívebb, informatívabb tájékoztatást kapjanak.