„A körforgásos gazdaság munkavédelmi aspektusai” című konferenciát a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya által működtetett Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Nemzeti Fókuszpontja szervezte. Az apropó, hogy április 28. a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak nemzetközi emléknapja, amelyet a magyar kormány immár itthon is hivatalos emléknappá nyilvánított.

Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ2000) elnöke a munkavállalók szemszögéből világította meg a körforgásos gazdálkodás munkavédelmi tapasztalatait. A HVDSZ2000 a településüzemeltetésben, többek között a hulladékgazdálkodásban dolgozókat képviselő ágazati szakszervezet.

Kapcsolódó

Felidézte, hogy a települési hulladék újrahasznosítási arányát 2040-re legalább 65 százalékra kellene növelni, és figyelembe véve a jelenlegi, 30 százalék körüli arányt, rengeteg a tennivaló. A körforgásos gazdálkodást Magyarországon még tanuljuk, és a nyugat-európai országokhoz viszonyított lemaradásunkat az emberekkel próbálják meg behozatni.

Nőtt a munkabalesetek száma az ágazatban

Király András hangsúlyozta: a hulladékgazdálkodási ágazatban dolgozók különböző kockázatoknak vannak kitéve, elég, ha átgondoljuk, mi minden, mennyiféle hulladék kerül a szemétbe. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a hulladékbegyűjtés egyes részei is komoly kockázatot jelentenek a munkavállalóknak az elütéstől kezdve a fertőzésveszélyen, a törött üvegek, éles tárgyak okozta vágásokon, a csúszásokon át egészen az ízületi sérülésekig. 

A hulladékgyűjtés területén 2001-ben még kevesebb mint 300 munkabaleset volt, 2011-ben körülbelül 330, de 2024-ben már közel 690. Elmondta azt is, hogy egy felmérés szerint a hulladékkezelésben dolgozók csaknem 37 százaléka veszélyben érzi az egészségét és a biztonságát a munkája miatt, valamint 34 százalék úgy látja, negatívan érinti az egészségét a munkája. Mindkét arány jóval magasabb a nemzetgazdasági átlagnál. 
Fontos lenne a munkavállalók képzése, oktatása is, és a HVDSZ2000 megítélése szerint a védőeszközök koordinált beszerzése is. A munkavédelem pénz – mondta Király András, hozzátéve, hogy a hulladékgazdálkodási feladatok nagy részét alvállalkozóként önkormányzati cégek látják el, amelyeknél vannak finanszírozási nehézségek.

A hulladékgyűjtő járatokon sokszor maximum egy rakodó van, holott például az autó biztonságos manőverezését is könnyebben lehetne biztosítani több emberrel. Tolatás esetén az lenne az optimális, ha minimum két rakodó lenne a járatokon, de sok esetben az edények, zsákok mozgatásához is elengedhetetlen lenne, ezt mutatják a nyugat-európai példák. Ugyanilyen a porvédő ponyva a célgép hátulján, ami a munkavállalókat védi.

Az utaztatási idő munkáltatónként változhat, van, ahol kevesebb, van, ahol több, és az autók kihasználtsága miatt sokkal több címet le kell járniuk, több hulladékot kell begyűjteniük, mindezt 8 órában. Ez olyan kockázati tényező, amivel foglalkozni kell. A hulladékszállítás során a dolgozók kizárólag azzal tudnak időt spórolni, ha nem használják az emelőszerkezetet.

A munkáltatói elvárás csak annyi, hogy minden „férjen bele” az időbe, „oldd meg”. Mindeközben a hulladékgazdálkodási ágazatban dolgozók 2010-ben még meglévő bérelőnye fokozatosan elolvadt, 2020-ra bérhátrányba kerültek az itt dolgozók. 

Kihívást jelent a mindennapi munkában a hőség is: nagy hőingadozásnak vannak kitéve elsősorban a közúti munkavégzésben dolgozók, a védőital kérdését is meg kell oldani. Jó példaként említette a higiéniás körülmények javítását, így a HVDSZ2000 többször kezdeményezte a célgépen való kézmosási lehetőséget: az újabb beszerzésű Mohu-célgépeken már van kézmosást biztosító kanna.