A magyar kormány kiemelt célja, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét növelje és támogassa a technológiai és szervezeti megújulásukat. Ennek fő eleme a Demján Sándor Program, amely 8+1 programelemre bomlik és 1400 milliárd forint kkv-szektorba csatornázását segíti elő  – mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozásokért felelős államtitkára.

A "0-ás hitel" a Demján Program fontos eleme

A Demján Sándor program hangsúlyos eleme a meglévő uniós források még hatékonyabb felhasználása. Az uniós források felhasználásában a kkv-k számára zászlóshajó a GINOP Plusz KKV Technológia Plusz Hitelprogram  – ez a lehetőség tavaly tavasz óta a Budapesten kívüli, októberétől pedig dedikáltan a fővárosi vállalkozások számára volt elérhető.

Szabados Richárd tájékoztatása szerint eddig 440 vállalkozás igényelt a köznyelvben „0 százalékos hitelként” ismert visszatérítendő támogatást – ezzel a teljes hitelkeret mintegy 10 százalékéra érkezett igény.

Az államtitkár szerint a kkv-államtitkárság és a programot kezelő Magyar Fejlesztési Bank folyamatosan gyűjtik és értékelik a vállalkozóktól érkező visszajelzéseket és ennek kapcsán már tavalyi is változtattak a hitelprogram feltételein

  •  a minimálisan igényelhető kölcsönösszeg 10-ről 5 millióra csökkentű
  • a beruházáshoz kapcsolódó készletbeszerzés költségei is elszámolhatóak, így a konstrukció forgóeszköz finanszírozásra is alkalmas lett
  • több megvalósítási helyszín megjelölését is lehetővé tették
  • az építőipari vállalatok is pályázhatnak
  • elszámolhatóvá tették az ingatlan korszerűsítésre, felújításra, bővítésre, és átalakításra vonatkozó költségeket

Szabados Richárd szerint a mai naptól további 10 olyan változásról döntöttek, amely révén még több vállalkozás számolhat a piacon jelenleg elérhető legolcsóbb visszatérítendő forrással beruházás indításakor

  1. 50 százalékkal megemelik az igényelhető hitelösszeget. Így a Budapesten kívüli projektek esetén 100-ról 150 millió forintra, fővárosi fejlesztés esetén 50-ről 75 millió forintra emelkedik a maximálisan igényelhető hitelösszeg.
  2. Tárgyi eszközök beszerzésére vonatkozóan 100% (szállítói) előleget nyújtanak az eddigi 50%-kal szemben, ezzel is támogatva a projektek megvalósítását.
  3. Eltörölik a minimális létszámra vonatkozó elvárást, tehát 0 fős cégek is pályázhatnak a hitelre, így könnyebbé válik az egyéni vállalkozók hiteligénylése.
  4. Jelenleg csak ingatlan átalakításra, bővítésre, felújításra, korszerűsítésre használható fel a hitel. A módosítással a Budapesten kívüli projektek esetében már  megengedik új ingatlan építés finanszírozását is.
  5. Törölték a tárgyi eszköz listát, így kis túlzással bármilyen eszköz beszerezhető lesz a hitel felhasználásával.
  6. Az infokommunikációs (vagy digitális) eszközök arányát az összköltség maximum 40%-ára emelték a korábbi 30 százalék helyett
  7. Összevonták és tovább egyszerűsítették az egyéb elszámolhatósági belső korlátokat
  8. A projektek megvalósításának határidejét 18-ról 24 hónapra növelték, amely határidő indokolt esetben továbbra is 6 hónappal meghosszabbítható.
  9. Induló, egy teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások is jogosultak lesznek pályázni – ők legfeljebb 25 millió forintot igényelhetnek.
  10. Ezen kívül pedig megengedték, hogy azon vállalkozások is pályázhassan majd, amelyek korábban már támogatásban részesültek a GINOP Plusz 1. prioritás felhívásai keretében.

 

A visszajelzések alapján módosítottak

Katona Bence, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy a hitelkérelmek folyamatosan benyújthatóak az országszerte 175 bankfiókban megtalálható MFB Pontokon keresztül. Az Economx kérdésére a vezérigazgató elmondta, felmérték a vállalkozások körében az uniós és egyéb támogatatott hitelhez jutás feltételeleit és arra a következtetésre jutottak, hogy a cégek vélekedése a GINOP források túlzott adminisztrációs terheivel kapcsolatban részben tévhiten alapszik – a felmérés 10-15 százalékkal komolyabb  adminisztrációs terhet azonosított – ezért „cserébe” viszont 0 százalékos finanszírozás érhető el. Ráadásul – érvelt az MFB vezérigazgatója -  a felmérések azt igazolták vissza, hogy az igényléseket nem az adminisztrációs terhek, hanem a felhasználhatóság túlságosan bekorlátozott köre és a limitek akadályozták. Ezek jelentős részét a mostani változásokkal  kiküszöbölték. A módosított programok célja, hogy még könnyebben elérhető és még rugalmasabb finanszírozást biztosítsanak a hazai vállalkozások számára.