A több mint 630 pályázat közül kiválasztott 50 döntős város – köztük Budapest – fejenként 50 ezer dollár támogatást kap, hogy tesztelje és továbbfejlessze pályázati ötletét.

Budapest projektje egy önkormányzati fenntartású feldolgozóüzem létrehozását tűzte ki célul, amely a piacokon megmaradó, de még fogyasztható zöldségeket és gyümölcsöket alakítaná át tápláló, félig kész vagy kész ételekké, például szeletelt és fagyasztott zöldségekké, lekvárokká, savanyúságokká. Ezeket a közétkeztetésben – elsősorban iskolákban és idősotthonokban – használnák fel.

Kapcsolódó

A kezdeményezés célja többrétű:

  • csökkentené az élelmiszer-pazarlást,
  • javítaná a gyermekek és idősek táplálkozását, támogatná a körkörös gazdaságot,
  • és növelné a helyi termelők bevételeit azáltal, hogy piacot teremt a korábban eladhatatlan, de jó minőségű terményeknek.

A teljes ellátási láncot – a beszerzéstől a feldolgozáson át a szállításig – a Fővárosi Önkormányzat koordinálná, így garantálva az átláthatóságot, hatékonyságot és hosszú távú fenntarthatóságot.

A kiválasztott városok egy intenzív „ötlettáborban” (Ideas Camp) is részt vesznek, ahol nemzetközi szakértőktől és más városoktól kapnak visszajelzéseket és inspirációt. A legjobb 25 projekt további 1 millió dolláros támogatásban részesül 2026 januárjában.

A városvezetés legfontosabb feladata, hogy az itt élők hétköznapjait jobbá tegye – akár élelmiszerpazarlás csökkentéséről, akár a gyermekek táplálkozásáról vagy az idősek gondozásáról van szó. Büszkék vagyunk rá, hogy Budapest a világ élvonalában van az ilyen típusú közszolgáltatási innovációban

 – nyilatkozta a pályázatról Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.

A döntős városok olyan újszerű ötletekkel pályáztak, amelyek helyi kihívásokra kínálnak merész és átgondolt megoldásokat. Néhány példa a világ minden tájáról:

  • Detroit (USA): digitális platform létrehozása az ingatlanadatok egy helyen történő megjelenítésére;
  • Ghaziabad (India): szerves hulladékból előállított fehér tetőfesték, amely csökkenti a városi hőszigethatást;
  • Yonkers (USA): helyi civil hálózat szervezése az idősek otthoni támogatására;
  • Szöul (Dél-Korea): mesterséges intelligencia alkalmazása az online gyermekvédelmi kockázatok felismerésére;
  • Fokváros (Dél-Afrika): a fenntartható vízgazdálkodás javítása a lakosság bevonásával;
  • Barcelona (Spanyolország): zöldfelületek bővítése és a városi hőszigetek csökkentésére irányuló komplex beavatkozás.

A 2025-ös verseny döntősei 33 különböző országból érkeztek, többek között Etiópiából, Japánból, Kolumbiából, Finnországból, Ukrajnából és Kanadából, összesen több mint 80 millió ember képviseletében.

A helyi kormányzás az a szint, ahol a politika valóban találkozik az emberekkel – ahol a közszolgáltatások valódi változást hoznak, és bizalmat építenek. A döntős városok azért tűnnek ki, mert nemcsak kreatívan gondolkodnak, hanem megvalósítható, hatásos válaszokat keresnek sürgető problémákra

 – mondta James Anderson, a Bloomberg Philanthropies kormányzati innovációs programjának vezetője.

A Bloomberg Philanthropies Mayors Challenge versenye több mint tíz éve ösztönzi az önkormányzati innovációt világszerte. Az eddigi öt verseny során 38 város részesült jelentős támogatásban, és ezek az ötletek további több mint 300 városban terjedtek el. A 2025-ös döntős városok most esélyt kapnak arra, hogy új irányokat mutassanak a fenntartható, inkluzív és hatékony városfejlesztésben.