A lakosság 92 százaléka tekinthető olyan sajtfogyasztónak, aki legalább havonta szokott sajtot enni. A megkérdezettek 58 százaléka hetente többször vagy még ennél is gyakrabban fogyaszt sajtot, a megkérdezettek további egyharmadánál pedig hetente vagy legalább havonta kerül valamilyen sajt az asztalra – derül ki a Tej Terméktanács közleményéből.

A sajtvásárlás során szem előtt tartott legfontosabb szempont az ár, és hogy a termék esetleg akcióban van-e, emellett fontos szerepet tölt be a sajt típusa és fajtája is. A termék magyar származását a megkérdezettek ötöde sorolta a három alapvető vásárlási szempont közé. A legkisebb jelentőséget a sajt zsírtartalmának, színének, bio jellegének, valamint külföldi származásának tulajdonították. 

Kapcsolódó

A felmérés szerint egy átlagos magyar háztartás havi szinten 6 ezer forintot fordít sajtvásárlásra.

Az iskolai végzettséggel és a jövedelmi státusszal együtt nőnek a háztartások sajtra fordított kiadásai is. 

A kutatás fő megállapítása szerint a „magyar sajt” fogalma nem egyértelmű a fogyasztók fejében. Keverednek a típusok és a márkanevek, amikor azt kell megfogalmazniuk, mit is értenek „magyar sajt” alatt. A sajtfélék közül a trappista ismertsége 95 százalékos, a sajt típusok közül a füstölt, a tömlős, a lapka, a félkemény sajt és a sajtkrém áll az élen. Összességében az érezhető, hogy a korábbi évek tendenciáihoz képest sokat javult a vásárlók, fogyasztók ismerete a sajtokról. Kitágult számukra a világ, többféle sajtot is megismertek, megkóstoltak és megszerettek.

Gyengült a trappista egyeduralma?

Mind ismertségben, mind fogyasztásban továbbra is a trappista sajt áll az élen; szinte mindenki ismeri, 82 százalék legalább évente egyszer fogyasztja, 63 százalék gyakori fogyasztó, és 67 százalékuknál szinte mindig megtalálható a hűtőben. A sorban következő mozzarella és az edámi ismertségben csak kissé marad el a trappistától, a legalább alkalmanként fogyasztók, és különösen a gyakran fogyasztók arányát tekintve azonban már jelentős az elmaradás.

A covid időszak alatt jelentős változás történt a piacon:

a sajtok önköltsége olyan hirtelen és olyan mértékben emelkedett meg, hogy a trappista és az eredetileg magasabb árkategóriába tartozó sajtok közötti árolló zárult.

A kvalitatív felmérés alapján az elmúlt években gyakoribbá vált a korábban kevésbé ismert fajták kipróbálása is. Az árak mérséklődését követően többen megmaradtak az újonnan felfedezett sajtok mellett vagy legalábbis bekerültek az új márkák a vásárlók „fejébe” és fogyasztási repertoárjába.