A nevük ugyan arra utal, hogy ritkaságnak számítanak, ám a valóságban a ritkaföldfémeket tartalmazó ércek néhol gyakoribbak, mint az ólom vagy a réz. Új lelőhelyeket felfedezni tehát nem is annyira nehéz – az igazi problémák azonban csak ezután kezdődnek. Mert bár ritkaföldfémeket a világ számos régiójában találni, valójában csak Kína építette ki a megfelelő ipart ezeknek a fémes elemeknek a további feldolgozására. Ennek köszönhetően

a ritkaföldfémek csaknem 90 százalékát jelenleg Kínában dolgozzák fel.

Kapcsolódó

Persze más országok is tervezik a felzárkózást, mert a ritkaföldfémek számos területen elengedhetetlenek. Az olyan hangzatos nevű fémek, mint például a neodímium és a diszprózium, például a szélturbinák és az elektromos autók motorjainak gyártásához szükségesek.

Az europium és a terbium a LED-képernyőket és az energiatakarékos lámpákat színesíti. A ritkaföldfémeket mindemellett napelemek, akkumulátorok és félvezetők gyártásához is használják, és a globális high-tech termelés is nagyban függ e készletektől. Kínán kívül azonban alig van kapacitás a ritkaföldfémek feldolgozására.

Kínának tehát van egy olyan meghatározó iparága, amelytől kereskedelmi partnereinek mindeddig nem sikerült csökkenteniük függőségüket. 

De hogyan szerezte meg Kína a ritkaföldfémek kvázi monopóliumát, amikor a világ számos pontján akadnak lelőhelyek?

Itt található mindenekelőtt a világ legnagyobb ismert ritkaföldfém-lelőhelye, a belső-mongóliai kínai autonóm régióban fellelhető Bayan Obo bánya. Emellett Kína déli részén is van több terület, nehéz ritkaföldfémekkel, amelyekre különösen nagy a kereslet. Az itteni lelőhelyek ráadásul a becslések szerint 300-400 évig kitartanak még intenzívebb bányászat mellett is. 

„Kína már az 1990-es években felismerte, hogy a ritkaföldfémek hamarosan milyen fontossá válnak. A ritkaföldfémek bányászatát és feldolgozását prioritássá nyilvánította, és tömegesen támogatta. Az ország hamar elárasztotta a világpiacot különösen olcsó nyersanyagokkal, a Kínán kívüli termelés pedig egyre veszteségesebbé vált"

– magyarázta Frank Melcher, a Montanuniversität Leoben professzora a Der Standard-nak. Hozzátette:  mindez lehetővé tette Kínának, hogy hatalmas előnyre tegyen szert – nem utolsósorban a fémek és az ércek elválasztásához szükséges feldolgozási technológia terén.

Azok az országok, amelyek jelenleg próbálják felépíteni a termelést- és feldolgozást – például Ausztrália, amely a világ ritkaföldfém-bányászati ​​termelésének mintegy öt százalékát adja –, szintén a kínai technológiától függenek.