Magas a kockázat a világ egyik legfontosabb szállítási útvonalán: a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán való áthaladást második éve az Irán által támogatott, húszi milícia akadályozza – drónokkal, gránátokkal, lőfegyverekkel támadják a kereskedelmi hajókat.
Ez alapvetően lékeli a globális külkereskedelmet: számos nemzetközi hajózási társaság inkább a Jóreménység-foka felé kerüli a közvetlen útvonalat, mert nem akarják a tenger mélyén viszont látni a drága rakományokat.
A biztonság azonban 14-18 nappal hosszabb, és több milliárd dollárral drágább szállításokkal, késedelemmel, ellátási problémákkal és cégek összeomlásával jár, például az autóiparban.
A kínai gyártók viszont továbbra is a közvetlen útvonalat használják, látszólag minden probléma nélkül – hívta fel a figyelmet a New York Times cikke, amelyben azt firtatják, hogy Peking ezt csak úgy teheti meg, ha titkos védelmi megállapodást kötött a Hamásszal szimpatizáló húszikkal, vagy az őket támogató Iránnal.
Tagadnak, de közben úszó mélygarázsokat küldenek
A paktum mögött gazdasági egyezség állhat: Kínának azért érheti meg szemet hunyni a terrorizmus fölött, mert a közvetlen útvonal használatával Európában döntő piaci előnyhöz jutnak olyan gyártók, mint a nálunk is jelenlévő BYD vagy a Távol-Keletre olajat exportáló SAIC Motor.
Ezek a feltörekvő cégek autónként több száz dollárt takaríthatnak meg a kerülőúton közlekedő szállítókhoz képest, főként a plug-in hibrid autókkal, amelyek a jogi besorolás szerint nem tartoznak az EU elektromos autókra szánt, 35 százalékos büntetővámjai alá.
Az olcsóbb szállítással és a vámkiskapuval pedig az európai piacon alacsony árakat tudnak kínálni, hátrébb parancsolva más globális szereplőket.
Peking hivatalosan tagadja a titkos megállapodást, bár hangsúlyozta elkötelezettségét a „Vörös-tenger helyzetének megnyugtatása” iránt – idézik.
Mindenesetre az elmúlt hónapokban tizenkét fedélzetes, úszó mélygarázsok épültek Kínában, amelyek képesek ötezer jármű szállítására is.
Az úszó monstrumok közvetlenül az autógyártók vagy dél-koreai, török és abu-dzabi partnereik tulajdonában vannak, és kifejezetten az európai exportra készültek – ráadásul a támadási kockázat és a magas biztosítási költségek ellenére a fenyegetett útvonalon haladnak.
A piac feszül, bár a vásárlók jól járhatnak
Az elektromos autók piacán már megszokott az ázsiai szereplők miatti feszültség: 2025 áprilisára a kínai járművek piaci részesedése már közel öt százalék volt Európában, megduplázva az előző évit.
Az S&P Global előrejelzései szerint pedig ez a részesedés 2034-re akár tíz százalékra is emelkedhet.
Bár a verseny egyre élesebb és úgy tűnik, titokzatos az elemzők szerint, az európai vásárlók jól járhatnak, ha még több kínai gyártmány jelenik meg a kereskedésekben, mivel nő a választék, ami gyakran alacsonyabb árakat jelent.
Emögött viszont folyamatosan ott feszül a politikailag törékeny ellátási lánctól való függőség, amely bármikor megszakadhat, ha megszűnik a kínai hajók gyanús összejátszást sejtető védelme – jegyzi meg a New York Times.