Így előzzük meg Csehországot – Palkovics László elárulta, mire készül a kormány

Palkovics Lászlót egy évvel ezelőtt nevezte ki Orbán Viktor a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossá.

A korábbi innovációs miniszter, aki a német Knorr-Bremse mérnökeként kezdte pályafutását, azóta is rendszeresen szembesül kritikákkal: egyesek szerint Magyarország csupán összeszerelő üzem, mások azt állítják, hogy a kormány AI-stratégiája csak papíron létezik, konkrét lépések nem történtek.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Az évforduló alkalmából a gazdasági és ipari vonatkozásokról kérdeztük, amelyről a következőket mondta el:

Magyarország a Microsoft mesterségesintelligencia-indexén a globálisan a 19. helyre került, megelőzve Németországot és Dániát is.
A kormánybiztos szerint, aki összeszerelő üzemnek nevezi az országot, annak Ausztriát és Csehországot is annak kellene neveznie, mert a kutatás-fejlesztési ráfordítások azonosak.
A kkv-k számára is elérhetővé váltak az AI-eszközök és a szuperszámítógép-kapacitások felhőszolgáltatásokon keresztül.
Palkovics László szerint az Ikarus tönkretétele a rendszerváltáskor hiba volt, amelyet nem így kellett volna kezelni.
A kormány tizenöt százalékos GDP-növekedési potenciált lát a mesterséges intelligenciában 2030-ig.

Összeszerelő üzem vagy high-tech ország?

Magyarországot gyakran nevezik összeszerelő üzemnek. Van ebben igazság?

Ha Magyarország összeszerelő üzem, akkor Németország, Ausztria és Csehország is az. Ezt szokták mondani az ellenfeleink, de nézzük a számokat: az autóiparban a GDP 0,21 százalékát fordítjuk kutatás-fejlesztésre. Ez pontosan annyi, mint Ausztriában vagy Csehországban. Ha mi összeszerelő üzem vagyunk, akkor ők is azok. De őket nem szokták így nevezni.

Valami alapja csak lehet a kritikának, ha ennyien mondják.

Ez pusztán politikai hergelés. Ezek a gyárak ökoszisztémát hoznak létre: mérnököket vesznek fel, a munkaerőt kiképzik, folyamatosan fejlesztik a folyamatokat és beszállítókat alkalmaznak. A BMW debreceni gyára a világ legmodernebb autógyára – modernebb, mint bármelyik német, kínai vagy amerikai üzem. Ez nem összeszerelés, ez csúcstechnológia.

Autóipari válság vagy médiapánik?

Az európai autóiparról szóló hírek drámaiak. Milyen mély ez a válság?

Nincs autóipari válság. A világon másfél milliárd autó van, és azok a tulajdonosok a jövőben is autózni akarnak. Az autó a szabadság jelképe – akár egyedül oda megyek, ahova szeretnék. Ami történt, az bizonytalanság volt: az emberek nem tudták, milyen autót vegyenek. Az EU előbb azt mondta, 2035-től csak elektromos autó lehet, aztán visszakozott. Ember legyen a talpán, aki ebben kiismeri magát. Az emberek inkább kivártak.

És most?

Egy négyéves autó hat év után már cserére érik. Eljutottunk oda, hogy az emberek újra vásárolnak. A BMW debreceni gyára teljes kapacitással dolgozik, a Mercedes is háromszázezerre növeli a gyártását. Ha a BYD is beindul, Magyarország autóipari kapacitása meghaladja majd Csehországét.
Adatközpontok és szuperszámítógépek

Magyarország be tud szállni a nagy technológiai versenybe? Adatközpontok, szuperszámítógépek terén hol tartunk?

Átnéztük, hogy az ország hol és milyen energiamixszel tud beszállni ebbe a nemzetközi versenybe. Kelet-Közép-Európa alkalmas nagy adatközpontok betelepítésére, Magyarország minden szempontnak megfelel. Az első ajánlatokat most tesszük meg azoknak, akikkel tárgyalunk.

Mikor várható konkrét bejelentés?

Ha szerencsésen alakulnak a dolgok, tavasszal bejelenthetjük az első nagy adatközpont létrehozását.

Mennyire szuverén a magyar gazdaság?

A kormány folyamatosan a szuverenitás fontosságáról beszél. De nem függünk túlságosan a külföldi befektetőktől?

Magyarország egyik legnagyobb előnye, hogy képes mindenkivel együttműködni. A kínai technológia itt van, a német már eleve itt volt, és újra megjelentek az amerikai beruházások is. A világ három prémium autógyártója itt gyárt, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója ide jön.

Ez függőségnek hangzik.

Akkor nagyot téved. Ez okos pozicionálás. Nekünk abban van a szerepünk, hogy minden irányban van erőteljes nyitottságunk. Ezeket a különböző technológiai irányokat integráljuk, és Magyarország ebből profitál.

Reális cél a magyarországi humanoidrobot-gyártás?

Korábban bejelentette, hogy Magyarország is alkalmas humanoid robotok gyártására. Lehet saját robotmárkánk vagy ez túl ambiciózus cél egy ekkora országnak?

Ha azt kérdezzük, hogy képességünk lenne-e egy új technológiai ágazatba becsatlakozni, azt gondolom, erre lenne lehetőségünk. De nagyon kapkodnunk kellene, mert platformok fognak kialakulni: nagy teherbírású robot, gyártórobot, szociális robot, egészségügyi robot.

Akkor mi a reális forgatókönyv?

Magyarország ezekre a platformokra fejleszt majd alkalmazásokat. Veszünk egy humanoid robotot, és magyar fejlesztésű szoftvert írunk rá – mondjuk demens betegek ellátására vagy ipari környezetbe. Most veszünk is négy szociális robotot, és kipróbáljuk azokat.

Lehetett volna magyar autómárka?

Sokan hiányolják, hogy nincs magyar autómárka. Miért nem sikerült ezt létrehozni, hiszen már több évtizede gyárt autókat az ország?

Volt ilyenfajta törekvés. Nem a tudás hiányzott, hanem a piaci motiváció. Ahhoz, hogy egy új autót létrehozzunk, nagyon komoly tőkeerő és megfelelő piac kell. Igazán új autóipari vállalatok Kínában születtek, ahol hatalmas a piac és gyakorlatilag korlátlan az erőforrás. Nekünk egyébként volt saját járművünk, Ikarusnak hívták. A világ egyetlen olyan buszgyára volt, amely a teljes kapacitását – tizenegyezer buszt – el is tudta adni. Ezt a rendszerváltásnál rosszul kezeltük és tönkretettük. Ez hiba volt, nem kellett volna, hogy így legyen.

Milyen makrogazdasági hatást vár a mesterséges intelligenciától?

Tizenöt százalékos GDP-növekedést szeretnénk elérni 2030-ig. Ez részben új technológiák megjelenéséből, részben a meglévő ágazatok hatékonyságnövekedéséből adódik.

Csak a nagy cégek lépnek szintet a mesterséges intelligenciával?

Nem félő, hogy a mesterséges intelligencia fejlődéséből a nagyvállalatok profitálnak, és a kis- és középvállalkozások még inkább lemaradnak?

A magyar gazdaság erőteljesen duális: a vállalatok egy százaléka nagyvállalat, ők állítják elő a GDP felét a munkavállalók negyedével. A maradék kilencvenkilenc százalék kkv, és ott valóban van hatékonyságbeli lemaradás. De a mesterséges intelligencia pontosan ezen segíthet. A műkörmöstől a nagyvállalatokig ugyanúgy alkalmazhatók ezek az eszközök.

Konkrétan milyen támogatásokat kapnak a kkv-k?

A Kereskedelmi és Iparkamarával kötött megállapodás keretében célzott programok segítik a kkv-k felzárkózását. Tőkealap oldali támogatások vannak, amelyek kifejezetten technológiai fejlesztésekre szólnak. A szuperszámítógépekhez való hozzáférés felhőszolgáltatáson keresztül bármelyik kkv számára elérhető az AI Antenna pályázatokból. Nem kell ehhez nagyvállalatnak lenni.

A magyar AI-korszak legfontosabb kerekasztala

Tavaly decemberben megalakult a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács. Mi ennek a szerepe?

A tanács negyedévente ülésezik. Azokban az ügyekben, amelyekben bizonytalanság van – mert ez egy új terület –, iránymutatást tud adni. A testületben többek között a fogyasztóvédelmi hatóságok, az MTA és az egyetemek képviselői kaptak helyet. Olyan országtól, amely ezzel a mérettel tizenkilencedik a Microsoft globális listáján, elvárható, hogy legyen ilyen tanácsa. Lehet, hogy ez is egy szempont volt, amiért bennünket jobbnak értékeltek.