A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslése szerint

2026 januárjában az ipari termelés volumene 2,5 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, miközben a munkanappal kiigazított adatok 0,3 százalékos növekedést mutattak.

A feldolgozóipari alágak többségében visszaesés következett be, de bizonyos szegmensek, például a számítógép- és elektronikai termékek gyártása 17,4 százalékkal nőtt.

2026 január:

  • Az ipari termelés volumene 2,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben a munkanappal kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal nőtt.
  • A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz mérten 1,5 százalékkal nőtt.
  • Az ipari export volumene 0,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 1,3, a 18 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 9,5 százalékkal bővült.
  • Az ipar belföldi értékesítése 2,8, a feldolgozóiparé 7,9 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
  • Az iparon belül döntő (93 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,6, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 45 százalékkal visszaesett, ugyanakkor az energiaipar termelése (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 6,7 százalékkal bővült.
  • A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 0,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 3,4 százalékkal nőtt, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,1 százalékkal csökkent.
  • A feldolgozóipari termelés 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 17,4 százalékkal növekedett. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 90 százalékkal bővült, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 27 százalékkal visszaesett.
  • A 10 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 10,4 százalékkal haladta meg 2025 januárjának alacsony bázisszintjét. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 27, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 10,7 százalékkal emelkedett.
  • A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 5,3 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaestek. A legnagyobb (24 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,3 százalékkal maradt el az előző év januárjától. További hét alágazatban csökkent még a termelés, 5,2 és 24 százalék közötti mértékben, a legkevésbé a növényi, állati olaj gyártásában, a legerőteljesebben az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban. A többi három alágazatban 0,7 és 39 százalék között nőtt a kibocsátás, a leginkább a dohánytermék gyártásában, a legkevésbé pedig a takarmány gyártásában.
  • A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 12,2, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1,0 százalékkal maradt el az előző év azonos hónapjától.
  • 2025 áprilisa óta tart a visszaesés a feldolgozóipar 4,4 százalékát képviselő vegyi anyag, termék gyártásában: januárban a kibocsátás 27 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest, a szakágazatok döntő többségében jelentős csökkenést regisztráltunk.
  • Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal a feldolgozóipari termelés 2,4 százalékát adó kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban lényegesen visszaestek az eladások.
  • Az ipari termelés három régióban nőtt, ötben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 11,0 százalékos volumenbővülést Közép-Dunántúlon, a legjelentősebb, 19,1 százalékos visszaesést Dél-Alföldön regisztráltuk.
  • A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,2 százalékkal bővült 2025 januárjához mérten. Az új belföldi rendelések 7,8 százalékkal visszaestek, míg az új exportrendelések 7,2 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány január végén 22 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Kapcsolódó