Már 2008-ban betervezte a költségvetésbe a Budapest-Bukarest gyorsvasút megépítéséről szóló megvalósíthatósági tanulmány árát a román kormány, az akkori közlekedési miniszter a beruházás román részét a költségvetésből finanszírozta volna, a terv az volt, hogy a vonalon 220-250 kilométer/órás sebességgel száguldjanak a szerelvények. Bár létezik összeköttetés a két főváros között, előfordul olyan is, hogy több órát késik a Bukarestből induló vonat. A román sajtó úgy jellemezte a helyzetet, hogy a vonatok kisebb sebességgel közlekednek, mint az Osztrák–Magyar Monarchia idején vagy a két világháború között.

„This is the beginning of a beautiful friendship” – azaz egy szép barátság kezdete, posztolta a Facebookra Orbán Viktor miniszterelnök, amikor magánebéden fogadta őt Marcel Ciolacu román kormányfő szerdán Bukarestben. A távirati iroda beszámolója szerint a két kormányfő kötetlen beszélgetést folytatott a kétoldalú és az európai ügyekről. Azt már a HVG szúrta ki a Transtelex oldalán, hogy a találkozón ott volt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, korábbi miniszterelnök-helyettes és Sorin Grindeanu közlekedési és infrastrukturális fejlesztésekért felelős miniszter is, a felek Románia schengeni övezethez való csatlakozása mellett az orosz-ukrán háborúról, a román vállalatok magyarországi beruházásairól, valamint egy Budapest-Bukarest gyorsvasút megépítéséről is szót ejtettek. 

Kapcsolódó

A HVG emlékeztet, hogy az Európai Unió elvárása Románia felé az, hogy legkésőbb 2040-ig fejezze be az ország területén áthaladó szakaszokat, az egész projetket, tehát a két várost összekötő vonalat 17 éven belül be kell fejezni. Akkorra a hálózat részét képező romániai szakaszokon is 160 kilométer/órás sebességgel kell közlekedniük a személyszállító vonatoknak, a tehervonatoknak pedig el kell érniük a 100 kilométer/órás sebességet, írja a portál. 

Nagyságrendileg 590 kilométeres pályával számolva a költségek 7,1 milliárd euróra rúgnának, ebben még nincsenek benne a hidakkal, az alagutakkal, a biztonsági berendezésekkel és a szerelvényekkel kapcsolatos, ugyancsak több milliárd eurós kiadások, becsülte meg már a Maszolnak egy közlekedési szakértő, aki hozzátette, gyorsvasutak kilométere 1,2 millió euróba kerül, mely összegből csak a felépítményt lehet létrehozni. 

Az economedia.ro román gazdasági lap szerint a szállításügyi tárca 2022 tavaszán két változatot javasolt nyomvonalként.

  • Az első 590 kilométeres hosszú Pitești, Nagyszeben, Kolozsvár és Nagyvárad városokat érintené, egy teljesen új pálya megépítésével.
  • A második elképzelés szerint a két főváros közti gyorsvasút részben a már létező, korszerűsítés alatt álló vasúti infrastruktúrát használná Brassó és Arad vagy Kolozsvár és Biharpüspöki között.

Orbán Viktor a francia technológiát preferálja, így jön képbe a francia TGV( nagysebességű vonat), nyilatkozta a találkozó után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az RFI-nek, a digi 24.ro szerint. „Régóta létező ötletről van szó, úgy gondolom, hogy papírra lehet vetni, és meg kell tervezni, meg kell nézni, hogy meddig lehet megvalósítani, mert itt még mindig egy abszolút nagy projektről beszélünk, nagy finanszírozással és hosszú távon, de úgy láttam, hogy mindkét oldalról van érdeklődés" – mondta Kelemen Hunor.

A politikus elárulta, „Orbán Viktor azt javasolta, hogy európai technológiában gondolkodjunk, a franciákkal, mert ők a legjobbak Európában, és ha megtaláltuk a technológiát, vannak partnereink is, könnyebb finanszírozást találni (...) de ez egy évtizedes időhorizontot jelent, legalábbis, ha komolyan gondoljuk, márpedig komolyan kell".

Még a Budapest-Belgrád sincsen kész

Az Orbán-kormány egyelőre a Budapest-Belgrád vasútvonalat veszi komolyan, az Index a Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján március közepén írta meg, hogy további 20 milliárd forintot fordítanak a vasútvonal magyarországi szakaszának rekonstrukciójára. 

Öt új állomásépület lesz, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak, például a kiskunhalasit is. Ezen felül 410 új P+R, 440 új B+R parkoló készül, új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek a vonal sok más állomására is. Fejlesztik az utastájékoztatást, új élet- és vagyonvédelmi berendezéseket telepítenek peronfigyelő-kamerákkal.

A kiemelten közérdekű beruházás Budapest-Kelebia közti szakaszát 15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban kínai hitelből álljuk a számlákat. A hitelt a Kínai Export Import Bank folyósítja, ezen hitelszerződés megkötését teszi lehetővé a törvény. A kivitelező egy kínai-magyar konzorcium (a CRE Konzorcium), amelynek magyar tagja 50 százalékos részvétellel a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt.

Ivica Dacic szerb, Li Ko-csiang kínai kormányfő és Orbán Viktor miniszterelnök (b-j) kezet fog, miután a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében kezdődő együttműködésről állapodtak a Bukarestben zajló Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcstalálkozón 2013. november 25-én.
Ivica Dacic szerb, Li Ko-csiang kínai kormányfő és Orbán Viktor miniszterelnök (b-j) kezet fog, miután a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében kezdődő együttműködésről állapodtak a Bukarestben zajló Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcstalálkozón 2013. november 25-én.
Kép: MTI

Az Országgyűlés még 2016-ban foglalta törvénybe a Magyarország és Kína között aláírt egyezményt a vasútfejlesztésről, a keleti nyitás stratégia részeként. A beruházás által Magyarország a régió elsőszámú logisztikai központjává válhat - írta akkor a kormányzati reményekről az MTI. A fejlesztés után a vonal kétvágányú lesz, azon 160 kilométer/óra sebességet engedélyeznek majd, terhelhetőbb lesz a pálya, és korszerű kommunikációs és irányító rendszerekkel is ellátják a vonalat. 

A Budapest-Belgrád vasútvonal projekt stratégiai jelentőséggel bír Szerbia és Magyarország számára, mivel része az egységes európai vasúthálózatnak (TEN-T) és az X folyosónak, valamint a két országot összeköti a Pireusz tengeri kikötővel. A vasúti fejlesztés eredménye leginkább abban lesz lemérhető, hogy a két főváros között a jelenlegi nyolc órás menetidő 3,5 órára csökkenhet, miközben a belföldi távolsági vonatok egy órával tudnak majd gyorsulni Budapest és Kelebia között.