Farkas András nyugdíjszakértő a nyugdíjguru.hu portál
hírlevelében azt írta, a nyugdíj összege az elismert szolgálati idő mellett
attól a számított nettó havi életpálya-átlagkeresettől függ, amelyet az 1988.
január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig szerzett és kifizetett,
nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítanak.
Ha e jövedelmi elemek között akad olyan, amely alacsony
összegű, akkor az lehúzhatja az átlagkereset szintjét, és ezzel csökkentheti a
megállapítandó nyugdíjat.
A nyugdíjtörvény e veszély elhárítása érdekében sokféle ellátás tekintetében biztonsági rendelkezéseket tartalmaz.
Ezek alapján egy sor olyan bevételt, amely nyugdíjjárulék
alapját képezi, nem kell figyelembe venni az életpálya átlagkereset számítása
során, pontosabban csak akkor kell figyelembe venni, ha az mégis kedvezően hat
az érintett nyugdíjának összegére – magyarázta a szakértő.
Nem csökkentik az alacsony összegű és csak időlegesen járó
álláskeresési támogatások az életpálya-átlagkeresetet.
- Hasonló a helyzet a szintén alacsonyabb mértékű
gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokkal (a gyermekgondozást segítő ellátás,
a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási
díjra). - A harmadik ellátási körbe tartoznak a nyugdíjjárulék-köteles
szociális és gyermekvédelmi ellátások, vagyis a gyermekek otthongondozási díja
(gyod) és az ápolási díj, amelyek összegét csak pozitív eredmény esetén kell
figyelembe venni az életpálya-átlagkereset meghatározása során. - A munka-rehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási
díjat szintén csak akkor kell a nyugdíjszámítás során figyelembe venni, ha az
az igénylőre nézve kedvezőbb. - A prémiumévek programban részt vevők esetében a nyugdíj
alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításánál a részmunkaidőre
megállapított, ténylegesen kifizetett kereset mellett a nyugdíjjárulék-,
illetve nyugdíjbiztosítási járulékkiegészítés alapjaként számított összeget is
figyelembe kell venni. - Szintén nem engedi a törvény a számított átlagkereset
mérséklését azon személyek esetében, akiknek a munkaképessége (akár a civil,
akár a fegyveres szférában) olyan mértékben csökkent, hogy rendszeres pénzbeli
ellátásra szorulnak.
A jogalkotó arra is gondolt, hogy a fenti ellátások mellett
végzett esetleges munkával jellemzően szintén nem volt magas jövedelem
elérhető, így az ellátások mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező
kereseteket is csak akkor rendeli az életpálya-átlagkeresethez, ha
ez kedvezőbb lenne a nyugdíjigénylőnek.
A nyugdíjmegállapító hatóság kettős számítást végez az olyan nyugdíjigénylők esetében, akik a törvényben felsorolt ellátások, támogatások, díjak, segélyek, juttatások valamelyikében részesültek.
Kiszámítja a nyugdíj összegét ezen ellátások és a mellettük
esetleg végzett munkával szerzett keresetek figyelembe vételével, majd
kiszámítja ezek figyelembe vétele nélkül is, és a kettő közül a magasabb
összegűt állapítja meg nyugdíjként.
