A nyári szünetben sincs politikai szélcsend Németországban, ahol a nyugdíjrendszer közelgő összeomlásának elkerülésére egyre vadabb reformjavaslatok látnak napvilágot, alaposan felborzolva a lakosság kedélyeit.

Nemrég megírtuk: egy törvénytervezet szerint például a jövőben különadót vetnének ki a tehetősebb nyugdíjasokra, hogy így pótolják a kis jövedelmű idősek bevételeit, egy másik elképzelés pedig az évtizedek óta megszokott, napi 8 órás kötelező munkaidőt növelné a munkavállalók terhére.

Most egy friss elképzelés szerint

elrendelnék a köztisztviselőknek, hogy öt és fél évvel többet dolgozzanak, mint a fizikai munkások,

azon az alapon, hogy a statisztikák szerint az irodisták tovább élnek, mint a kétkezi munkások, ezért hosszabban és nagyobb összegben élvezhetik idősebb korban az állami ellátásokat.

Tűrhetetlen, hogy kétharmadnyi aktív élet után pihenünk

Az ősszel aktuális német nyugdíjreform alapja, hogy a nyugati jóléti társadalom elöregedett: a boomer korosztályok tömegesen mennek nyugdíjba, míg számos területen jelentős a szakemberhiány és gyenge a generációs utánpótlás.

Emiatt roskadozik az állami ellátási rendszer, a foghíjas költségvetésben kimerültek a nyugdíjalapok, így a Merz-kormány szerint alapvetően növelni kell a munkával töltött időt.

„Nem jó dolog, hogy csak a felnőtt életünk kétharmadát dolgozzuk le, harmadát pedig nyugdíjasként töltjük” 

– fogalmazott nemrég a viharos vitákat kiváltó interjújában Katherina Reiche (CDU) szövetségi gazdasági miniszter. 

A helyzet pedig olyan súlyos, hogy a nyári parlamenti szünetben is záporoznak az indítványok, amik nagy áldozatokkal kecsegtetnek.

Emiatt viszont már robbanásközeli hangulatban vannak a németek és követelik, hogy az új kormány ne az eddig megvezetett társadalom rovására oldja meg a válsághelyzetet.

Aki tovább él, dolgozzon többet!

Legújabban a közigazgatásban dolgozó hivatalnokokat vették célba: egyfelől már belengették, hogy a közszférában ezres nagyságrendű leépítések jöhetnek nyugati partnerünknél, akik pedig maradnak az állam vagy az önkormányzatok alkalmazásában, számolhatnak a munkában töltött évek elnyújtásával.

A Pestel Intézet elemzőinek radikális javaslata a statisztikákra alapozva ugyanis azt állítja, hogy azok, akik kevesebbet keresnek, rövidebb ideig élnek, mivel nincs annyi lehetőségük a jobb egészségügyi ellátásokra, az életszínvonal javítására, mint a jobban fizetett szellemi munkásoknak, akik magasabb nyugdíjat is kapnak.

Ezért a köztisztviselőknek a jövőben legalább fél évtizeddel tovább kell dolgozniuk, mint a fizikai munkakörök alkalmazottainak.

Aránytalanul sok munkavállaló nem éri meg a nyugdíjkorhatárt, mert korábban halnak meg

– mondta Matthias Günther, a Pestel Intézet igazgatója a Der Spiegelnek.

Milliós nyugdíjat kapnak a közalkalmazottak

A Welt idézi a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) 2021-es tanulmányát, eszerint a férfi köztisztviselők átlagos várható élettartama 85 év felett van a németeknél, akárcsak a vállalkozóké, míg a fizikai területeken alig éri el a nyolcvanat.

Ugyanígy, a legjobban kereső férfiak átlagosan legalább hat évvel túlélik azokat, akik kisebb fizetéseket kapnak az életük során, ami a szakértők szerint fontos szempont a nyugdíjvitában.

Amiatt is, mert az időskori juttatások között is szembetűnő a különbség: tavaly a közszféra nyugdíjasainak átlagos bruttó nyugdíja 3240 euró (~1, 28 millió forint) volt Németországban – ehhez képest a 35 év szolgálati idő után az átlagos bruttó nyugdíj 1623 euró (~642 ezer forint).

Viszonyításképpen: hazánkban az átlag öregségi nyugdíj 2025 januárjában 242 327 forint volt, míg a 2,5 millió magyar nyugdíjas közül 77 ezren félmilliós ellátáshoz jutnak havonta.