Alapvető fontosságú, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését biztosító Római Statútum minden részes állama eleget téve kötelezettségének ne engedje be területére Benjámin Netanjahut anélkül, hogy teljesítené a bíróságnak az izraeli kormányfő letartóztatására és átadására vonatkozó határozatát – jelentette ki Paivi Kaukoranta, a részes államok közgyűlésének (ASP) elnöke azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány úgy döntött: Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Paivi Kaukoranta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez intézett levelében közölte: a Nemzetközi Büntetőbíróság november 21-én adott ki elfogatóparancsot Benjámin Netanjahu ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt, amelyeket az izraeli kormányfő 2023. október 8. és 2024. május 20. között követett el.
A közgyűlés elnöksége megjegyzi továbbá, hogy
a Római Statútum 86. cikkének értelmében a részes államok kötelesek teljes mértékben együttműködni a bírósággal a joghatósága alá tartozó bűncselekmények kivizsgálása és üldözése során. A 89. cikk első bekezdésének értelmében a részes államok külön kötelesek teljesíteni a bíróság letartóztatásra és átadásra irányuló határozatait
– hívta fel a figyelmet.
Hozzátette, a Nemzetközi Büntetőbíróság akkor tudja teljesíteni megbízatását, ha az államok betartják az együttműködési kötelezettségeiket, különösen, ha egy elfogatóparancs hatálya alá tartozó személy letartóztatásáról és átadásáról van szó.