A légúti megbetegedések minden évben jól bevált menetrend szerint keserítik meg a mindennapjainkat. Az úgynevezett “korai náthák” - a rhinovírus, az adenovírus - általában szeptember–októberben jelennek meg, és nemcsak légúti panaszokat, hanem kötőhártya-gyulladást és akár hasmenést is okozhatnak. Már ekkor megfigyelhető a COVID-19 megbetegedések emelkedése, majd novembertől indul a klasszikus náthaszezon, ekkor veszi át az influenza, illetve a covid és az RSV-aktivitás a főszerepet. Ezek a fertőzések a december és február közötti időszakban tetőznek, és különösen akkor veszélyesek, ha a nyálkahártya védekező funkciójának csökkenése miatt a kórokozók lejutnak az alsó légutakba, és ott például tüdőgyulladást okoznak. 

Egy biztos: akár irodában, akár óvodában-iskolában, vagy esetleg plázában, kórházban töltjük a napunk jelentős részét, a levegő, amit ott belélegzünk, közvetlenül hat a közérzetünkre és az egészségünkre. 

Kapcsolódó

Az ideális beltéri páratartalom 40-60 százalék között mozog, az ettől lefelé vagy felfelé eltérő páratartalmú levegő megkönnyíti a vírusok és baktériumok terjedését, és gyengíti a szervezet védekező képességét

- hívta fel a figyelmet Dr. Várdi Katalin pulmonológus.

“A túl száraz és a túl nedves nyálkahártya egyaránt problémát okozhat. Az alacsony páratartalom miatt szárazabb lesz a nyálkahártya, ami nagyban elősegíti azt, hogy megbetegedjünk. A túl magas páratartalom pedig nemcsak a beltérben megtelepedő, egészségkárosító penészgombáknak kedvez, hanem az asztmások és a szívbetegek tüneteinek felerősödését is eredményezi” – magyarázta a szakorvos a WavinVodcast legújabb epizódjában.

Hozzátette, hogy a beltéri levegő páratartalmát párologtatással növelhetjük, átmeneti csökkentésére pedig a huzat a legegyszerűbb megoldás, főleg, ha hideg, száraz levegő áramlik be télen. 

Ha azonban az egész épületben szeretnénk állandó, egészséges szinten tartani a hőmérsékletet és a páratartalmat, illetve a hideg huzatot sem bírjuk jól, akkor érdemes épületgépészeti megoldásokban is gondolkodni. Miként Szombathelyi Tamás épületgépész elmondta, erre több megoldás is kínálkozik.

„A felületfűtés légkeringetés nélkül biztosítja a hőt, így a kórokozók nem terjednek az egész épületben, és fertőznek akár több emeleten keresztül, míg a vezérelt gépi szellőztetés ablaknyitogatás nélkül segít ideális szinten tartani a páratartalmat” – mutatott rá a szakember, hozzátéve: ezek a megoldások  munkahelyeken és otthon egyaránt alkalmazhatók.