A NASA megtiltotta az érvényes vízummal rendelkező kínai állampolgároknak, hogy részt vegyenek a programjaiban, ami rávilágít az Egyesült Államok és Kína között fokozódó űrversenyre. A politikai irányváltásról először a Bloomberg News számolt be, és egy amerikai kormányzati ügynökség is megerősítette – írta a The Guardian.

„A NASA belső intézkedéseket hozott a kínai állampolgárokkal kapcsolatban, beleértve a létesítményeinkhez, anyagainkhoz és hálózatunkhoz való fizikai és kiberbiztonsági hozzáférés korlátozását munkánk biztonságának garantálása érdekében” – mondta Bethany Stevens, a NASA sajtótitkára. A Bloomberg szerint a kínai állampolgárok korábban dolgozhattak vállalkozóként vagy kutatásban részt vevő diákként, bár alkalmazottként nem.

A napokban azonban többen is névtelenül jelezték, hogy hirtelen kizárták őket az informatikai rendszerekből, és megtiltották nekik a személyes találkozókat.

A lépés Donald Trump elnöksége alatt fokozódó Kína-ellenes retorika közepette történt.

Az Egyesült Államok és Kína versengenek azért, hogy legénységet küldhessenek a Holdra:

  • Az amerikai Artemis program az 1969-72 közötti Apollo-partraszállásokat folytatná 2027-ben, de  költségtúllépésekkel és késésekkel küzdött.
  • Kína ezzel szemben 2030-ra tervezi „taikonautáinak” partraszállását a programja keretében, és az utóbbi időben sikeresebbnek bizonyult a határidők betartásában.

„Jelenleg egy második űrversenyben vagyunk” – mondta Sean Duffy, a NASA megbízott igazgatója a sajtótájékoztatón, amelyen egy amerikai marsjáróval tett felfedezésekről számolt be.

„A kínaiak előbb akarnak visszatérni a Holdra, mint mi, de ez nem fog megtörténni. Amerika a múltban vezető szerepet töltött be az űrben, és a jövőben is vezető szerepet fogunk betölteni” – jelentette ki.

Kína arra is törekszik, hogy elsőként juttasson vissza mintát a Mars felszínéről egy robotrepülési misszió keretében, amely 2028-ban indul, és már 2031-ben tér vissza.

Eközben a Trump-adminisztráció a költségvetési javaslatán keresztül jelezte, hogy törölni kívánja a tervezett Mars-mintavételi (MSR) missziót, amely az Európai Űrügynökséggel közös projekt.

Ferencz Orsolya: Negyvenöt évet kellett várni, hogy ehhez az elitklubhoz csatlakozzunk

Magyarország történetének egyik legjelentősebb űrmisszióján vagyunk túl, mondta Ferencz Orsolya kormánybiztos az AI Summiton. 45 év után újra magyar űrhajós volt a világűrbe. Kapu Tibor küldetésének egyik fontos célja az volt, hogy felkeltse a fiatalok figyelmét a természettudományok iránt.