Egyelőre nem sikerült megállapodni a műanyaghulladékok okozta szennyezés korlátozásáról Genfben, a több mint egy hete folytatott ENSZ-tárgyalásokon, ezért a megbeszéléseket a tervekkel ellentétben nem zárták le csütörtök estig – derült ki helyszíni delegációs közlésekből.

Luis Vayas Valdivieso, a tanácskozás ecuadori elnöke szerdán egy általa kompromisszumosnak nevezett tervezetet nyújtott be, de ezt számos ország nem fogadta el egyebek között azért, mert a korábbi verziókkal ellentétben már nem szerepelt benne a termelés korlátozása.

Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön az X közösségi portálon felszólította a résztvevőket az  egyezmény elfogadására környezetvédelmi és egészségügyi szükséghelyzetre utalva.

A tárgyalásokat 185 ország részvételével augusztus 5-én kezdték meg. Az ENSZ eredetileg 2022-t szabta meg határidőül arra, hogy elfogadjanak egy olyan egyezményt, amely szabályozza a műanyag-felhasználás teljes folyamatát a termeléstől a tervezésig és a hulladékkezelésig, de a témáról még a tavaly decemberben a dél-koreai Puszanban tartott konferencia is kudarccal végződött.

A mostani genfi tárgyalásokon részt vevők közlése szerint az Európai Unióból, valamint számos dél-amerikai, afrikai és ázsiai országból kialakult, több mint száz tagú szövetség

  • csökkenteni szeretné a műanyagok előállítását,
  • fokozatosan leállítanák az egyszer használatos műanyagtermékek gyártását,
  • és többször használható termékeket szorgalmaznak újrahasznosított alapanyagokból.

Az olajtermelő országok azonban inkább a műanyaghulladékok csökkentésére összpontosítanak a főként olajszármazékokra épülő termelés visszafogása helyett.

A német környezetvédelmi minisztérium adatai szerint világszerte hétszeresére, 367 millió tonnára nőtt az éves műanyagtermelés, és 2050-ig a 600 millió tonnát is elérheti, ha nem intézkednek a növekedés lassítása érdekében. A tárca szerint mostanáig 8,6 milliárd tonna műanyagot állítottak elő, amelyből 6,3 milliárd tonna lett hulladék.

Szakértői becslések szerint 152 millió tonna műanyaghulladék halmozódott már fel világszerte csak az óceánokban és a folyókban.

A The Lancet című tudományos folyóiratban a konferencia előtt megjelent tanulmány szerint a műanyaghulladékok évente globálisan legkevesebb 1500 milliárd dollárnyi gazdasági veszteséget okoznak az általuk előidézett betegségek és korai halálozás miatt.