A magyar mézágazat és a méhészek megélhetése szempontjából kulcskérdés, hogy az európai piacokon uralkodó, tisztességesnek nem nevezhető versenyfeltételek újra egyenlők legyenek az unión belül megtermelt és az unión kívül előállított méztermékek között. Ezt  Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta a XXXVI. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozón, Jászberényben.

Rámutatott, hogy a 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad részét Nyugat-Európába exportálják, így 

Kapcsolódó

kulcskérdés számunkra az uniós piacon a tisztességes versenyfeltételek megléte. Ezek azonban ma nem biztosítottak. 

160-190 ezer tonna Európán kívüli, harmadik országból érkező importtal versenyeznek az évente 10-20 ezer tonna mézet exportáló magyar méhészek.

A rendkívül olcsó hamisított ázsiai termékek és az ukrán méz szorítják ki a magyar mézet az exportpiacokról, lecsökkentve ezzel a hazai értékesítési árakat is.

Az európai gazdaság gyengélkedése érződik az uniós mézfogyasztásban, nőtt az alacsonyabb minőségű és olcsóbb árfekvésű mézkeverékek iránti kereslet, ami nem kedvez a magyar méznek. A legfontosabb feladat ezért folytatni azt a munkát, ami arra kényszeríti az európai döntéshozókat, hogy konkrét uniós szabályok megalkotásával védjék meg az európai méztermelést és az európai mézfogyasztókat.

Ennek a munkának fontos eleme, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 11 EU-tagország 14 szervezetével közösen antidömping panaszt nyújtott be a Kínából az Európai Unióba érkező mézre.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Európai Unió  ún. autonóm kereskedelmi intézkedés keretében az ukrán gazdaság számára hozzáférést biztosít az EU piacához, de az európai mezőgazdasági szektor határozott fellépésére az Európai Bizottság vészfék-mechanizmust vezetett be több különösen érzékeny mezőgazdasági termékre, így a mézre is.

Mihelyst ennek behozatala meghaladja a 44,4 ezer tonna mennyiséget, úgy még a nyár folyamán automatikusan vámot kell majd fizetni az ukrán import után.  

Hazánk kezdeményezésére változnak egyébként az uniós mézjelölési szabályok. Fel kell tüntetni legkésőbb 2026-tól mindenhol az unióban a mézkeverékek csomagolásán az összes származási országot, az arányok százalékos megjelölésével.