Március végétől felmondja a nácik áldozatainak emléket állító, antifasiszta szervezetekkel kötött számlavezetési szerződéseit a Postbank Berlinben, amely anyavállalata, a Deutsche Bank izraeli ügyekkel kapcsolatos érintettségére hivatkozik.
Az egy állami és három nonprofit civil szervezetet érintő, drasztikus döntés nagy felháborodást váltott ki a németeknél, noha már megszokhatták, hogy a gazdasági szereplők nyíltan állást foglalnak a politikában.
Súlyos történelmi bűnöket emlegetnek
Az egyik érintett, a koncentrációs táborok túlélői által alapított Antifasiszták Szövetsége (VVN-BdA) különösen éles hangú nyilatkozatot tett: a Deutsche Bank 1933 után „árjásította” az igazgatótanácsát, és részt vett a zsidók és a Németország által megszállt országok kifosztásában – idézi a Berliner Zeitung. Megjegyzik: azt viszont nem indokolták meg a szövetségnek, miért zárják ki őket a bank ügyfelei közül.
A napilap megkeresésére a Postbanknál előbb elzárkóztak a válaszadástól, mondván, hogy „nem kommentálják az ügyfélkapcsolatokat”, ám később az anyacég érintettségére utaltak. Eszerint több pontban sorolják, a Deutsche Bank milyen elkötelezett törekvéseket tett az antiszemitizmus elleni küzdelemben. "Ez volt az első német pénzintézet, amely független tudósoktól fenntartások nélküli vizsgálatot rendelt meg a náci korszakról" – hangsúlyozták.
Magyarázat van, de meglepő döntés is
A szóvivő azt is megemlítette, hogy a bank támogatja az izraeli kormányt és számos izraeli vállalatot. Ennek kapcsán a szerződésből kizárt antifasiszták rámutattak: az említett kormány politikáját nemzetközileg széles körben szélsőjobboldalinak és fundamentalistának minősítik, például amiatt, mert a Ciszjordániából történő kitelepítésekkel megfosztják a palesztinokat a jogaiktól.
Ráadásul, szerintük hiába a magyarázkodás, az anyavállalat mégsem korlátozta a Postbankot a felmondásokban, ami politikai diszkrimináció, és megengedhetetlen Németországban.
Nyíltan keverik a szezont a fazonnal
Az eset nem egyedi: a bankóriás az elmúlt két évben már megszüntette több, politikailag aktív szervezet számláit, míg a göttingeni takarékpénztáruk nemrég az amerikai szankciós listára hivatkozva bontott szerződést egy baloldali szolidaritási szövetséggel.
Magyarországon példa nélküli ez a gyakorlat, ám a németeknél sűrűn előfordulnak a politikai szereplőket célzó bankszámlabezárások – ilyenkor az ügyfelek jellemzően indoklás nélkül bukják a számláikat, vagy a pénzintézetek legfeljebb a szerződéskötési szabadságukra hivatkoznak.
Magánszemélyek is áldozatul estek
Legtöbbször a baloldali kötődésű egyesületeket érte már ilyen hátrány, de például hasonlóképp sújtották a szélsőjobboldali AfD (Alternatíva Németországért) több alszervezetét, vagy a COVID-19 intézkedések kritikusait, sőt, a pártszimpátiájukat nyíltan vállaló újságírókat is.
Korábban más szektorok meghatározó szereplői is felvállalták a politikai nézeteiket: megírtuk, hogy a 2024-es EU-s parlamenti választások előtt olyan gazdasági csúcsvezetők, mint a Mercedes és a Siemens elnökei harminc nagyvállalat (például az Allianz SE, a ThyssenKrupp, a Henkel, a Metro, a Volkswagen, a DHL Group, az E.ON SE, a Philip Morris, illetve a Deutsche Bank) nevében arra figyelmeztették a dolgozóikat, hogy menjenek el szavazni, de ne húzzák be az ikszet a populista AfD-re.
Máskor helyi tartományi választások előtt szálltak be a kampányba olyan neves családi vállalkozások, mint a Miele, az Oetker, a Würth, a Vaillant, a Stihl, a Trigema, a Sennheiser vagy a Schüco, amikor ugyancsak az itthon Orbán Viktor harcostársaiként ismert AfD ellen agitáltak.