Évtizedek óta nem volt olyan magas a jövedelmi különbség Magyarországon, mint most - írta a Portfolio. A lap szerint a Gini-index 30-ra emelkedett az előző év 28-as értékéről, ami rekordot jelent az elmúlt évtizedekben. Az S80/S20-mutató 4,8-ra nőtt, míg korábban 4,2–4,4 között mozgott; vagyis a társadalom leggazdagabb 20 százaléka most majdnem ötször akkora részt kap az összjövedelemből, mint a legszegényebb 20 százalék.

Ugyanakkor a valós jövedelmi különbségek más képet mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021 óta a legalsó jövedelmi tized reálbére több mint 25 százalékkal nőtt, míg a legfelső tized vásárlóereje mindössze 7 százalékkal emelkedett. A középosztály bérei is gyorsabban nőttek, így a valós jövedelmi különbségek inkább csökkenő tendenciát mutatnak.

Kapcsolódó

A lap annak járt utána, hogy mi okozza a mutatók rekordértékeit, és miért látszanak az egyenlőtlenségek nagyobbnak, mint a valóságban.

A KSH válaszából kiderült, hogy a magas értékek a 2024-es módszertani változásnak köszönhetők. A jövedelmi ötödöket mostantól az OECD2 ekvivalens skála alapján számítják, amely a háztartások taglétszámát és korát figyelembe véve módosítja az egy főre jutó jövedelmet. Ennek hatására az alacsony jövedelmű, többgyermekes háztartások feljebb kerültek az ötödökben, míg az egytagú, alacsony jövedelmű háztartások lefelé, így a mutatók „rekordértéket” mutatnak, miközben a valós jövedelmi különbségek nem nőttek ilyen mértékben.

A statisztikák szerint az egyenlőtlenség növekedése 2021 óta trendet mutat, de a 2004 óta mért adatok alapján csak egyetlen évben volt magasabb a Gini-index. A KSH szerint a 2024-es adatok csak korlátozottan összehasonlíthatóak a korábbi évekkel, így a rekordértékek nem a társadalom drámai kettészakadását, hanem a mérési módszertan változását tükrözik.