A lakosság tavaly 6800 milliárd forintot tett félre, a készpénzállomány 7 ezer milliárd fölé, új csúcsra nőtt. A több mint 110 ezer milliárd forintnyi pénzügyi vagyon eloszlása azonban egyenlőtlen, a nagy része a legfelső néhány tízezer családé lehet. A bankbetétek mind nagyobb része pedig külföldön van - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Tovább gazdagodtak a magyarok 2024-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint. 

Kapcsolódó

A háztartások pénzügyi vagyona 110 563,6 milliárd forint volt az év végén, ez több mint 13 százalékos gyarapodás egy év alatt.

Ez alapján a statisztikai átlag szerint egy „átlagos” háztartásnak 27 millió forintja van valamilyen pénzügyi megtakarításban, befektetésben.

A magyar családok 6800 milliárd forintot tettek félre, emellett több mint 6 ezer milliárd forintnyi hozam is gyarapította a számláikat. 

„Az átlagot persze nyilvánvalóan alaposan felhúzzák a hatalmas vagyonú családok, a lakosság döntő részének nincs ennyi pénz a bankszámláján vagy értékpapírszámláján. A felső néhány százalék tartja a kezében a pénzügyi vagyon nagyobbik részét, ezt az állampapírokról nemrég közölt statisztikák is alátámasztják" - hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a portál szakértője. 

Lakossági állampapírja például több mint 820 ezer kisbefektetőnek van. Csaknem felük viszont 5 millió forintnál is kevesebb pénzt tart állampapírban, 844 milliárd forintnyit.

Eközben 50 millió forintnál több lakossági állampapírral kevesebb mint 35 ezer ügyfél, a kisbefektetők csupán 4,2 százaléka rendelkezik. Náluk van viszont az állomány csaknem 40 százaléka, 4142 milliárd forintnyi.

Vagyis a leggazdagabb 35 ezer családnak ötször annyi pénze van állampapírban, mint a legkisebb megtakarítással rendelkező 400 ezernek. 

A többi, kockázatosabb befektetésnél pedig még nagyobb lehet az eltérés a vagyonos családok javára. Befektetési alapokban, részvényekben, céges részesedésekben, külföldi betétekben jellemzően csak a bőven átlag fölötti megtakarítást felmutatók tartják a pénzüket.

Ez a megállapítás valószínűleg a készpénzre is igaz.

Az év végén a lakosság készpénzben lévő megtakarításai új rekordra, 7074,4 milliárd forintra duzzadtak, ami 8 százalékos növekedés egy év alatt.

Ebből 445 milliárd forintot tett ki a valuta, ami nem különösebben kiugró érték. Forintban és valutában egy átlagos család a statisztika alapján több mint 1,73 millió forintot tart odahaza bankjegyekben, amiből a szakértő szerint szintén arra lehet következtetni, hogy az átlagot a kiemelkedően vagyonos háztartások húzzák fel. Egy átlagos család aligha tart odahaza milliókat készpénzben. 

Rekordot döntött a folyószámlabetétek állománya is, meghaladta a 11 562 milliárd forintot. Az egyéb, köztük a néhány banknál 5-6 százalék feletti éves kamatot kínáló lekötött betéteké pedig 4429 milliárd forint volt.

Külföldi bankokban minden korábbinál több pénzt, 2132 milliárd forintot tartanak a magyar családok, vagyis lassan a lakossági bankbetétek hetede külföldi bankoknál van már.

A megtakarítások külföldre talicskázása tovább folytatódhat, miután Magyarországon a tranzakciókat egyre magasabb adókkal büntetik.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban, vagyis kötvényben, jelzáloglevélben 15 548 milliárd forintot tartott a lakosság az év végén, ebből csaknem 14 ezer milliárd forintot tett ki a magyar állampapír. A maradék részben banki kötvény, részben külföldi kötvény volt, ezek döntő része szintén a vagyonos, privátbanki ügyfélkör megtakarításait gyarapíthatta. 

A befektetési jegyek is főleg a prémium és privátbanki körben népszerűek, ezek állománya tavaly csaknem 30 százalékkal nőtt, és az év végén már meghaladta a 13 550 milliárd forintot, egyre közelebb kerülve az állampapírokéhoz. 

Az idén akár át is veheti a vezető helyet az állampapírtól a befektetési alap a legnépszerűbb értékpapírok listáján, ha a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamata csökken, és a befektetők úgy döntenek, más pénzügyi eszközben forgatják tovább a pénzüket. 

A hazai befektetési alapok is népszerűek, ezekből 11 200 milliárd forint feletti értékben tart a lakosság, ami történelmi rekord, külföldi alapokban úgyszintén rekord összeget 2350 milliárd forintot fialtatnak a magyar háztartások.

Csúcsot döntött az év végén a tőzsdei részvények állománya is, amely 2924 milliárd forintot tett ki. A nem tőzsdei részvények és az egyéb céges részesedéseké szintén rekordon vannak, az előbbiben csaknem 6900, az utóbbiban 32 150 milliárd forintjuk van a magyar háztartásoknak.

Az életbiztosításokba és a nyugdíjpénztárakba is jóval több friss befizetés érkezett, mint 2023-ban. Ennek és a hozamoknak köszönhetően az életbiztosítási tartalékokban az év végére több mint 2880 milliárd forint halmozódott fel, ami rekordnak számít.

A nyugdíjpénztárakban pedig 2934 milliárd forint volt, amiből csaknem 340 milliárd a megmaradt 50 ezer magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számláján található.

A háztartások kevésbé tehetős része ugyanakkor nem a megtakarításokat halmozza, hanem az adósságokat.

A kötelezettségek állománya az év végén megközelítette a 16 600 milliárd forintot, vagyis a nettó pénzügyi vagyon 93 975 milliárd forint volt.

A tartozásokból csaknem 13,8 ezer milliárd forintot tettek ki a hitelek, ami 9 százalékos növekedés 2023-hoz képest, és ugyancsak rekordösszegűnek számít. 

A bankoktól és pénzügyi vállalkozásoktól felvett jelzálogkölcsönök teljes összege az év végén 5784,4 milliárd forintot tett ki, a fogyasztási hiteleké pedig 6466,7 milliárdot. Emellett volt még a lakosságnak külföldről és az államtól felvett kölcsöne, valamint a nem pénzügyi vállalatoktól - például a munkáltatóktól - is kaptak 1150 milliárd forintnyi hitelt a magyar háztartások.