Csütörtökön tette közzé a decemberi kiskereskedelmi adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mely szerint 2025. decemberében az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 3,5 százalékkal nőtt.

Közelebbről megnézve:

  • az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,1 százalékkal emelkedett,
  • az élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,3 százalékkal növekedett, 
  • az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,1 százalékkal csökkent,
  • a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,3 százalékkal bővült,
  • a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,8 százalékkal emelkedett.

A lakosság tolja a GDP-t

„A decemberi adatok azt jelzik, hogy az év végén sem tudott érdemben dinamizálódni a kiskereskedelmi forgalom. A forgalom stabilan, de nem kimagasló mértékben emelkedik” – nyilatkozta az Economxnak Trippon Mariann. A CIB Bank elemzője szerint az év egészében kiigazított adatok alapján 2,9 százalékkal nőtt a volumen, ami minimális gyorsulást jelent a 2024-es 2,6 százalékos bővüléshez viszonyítva. 

A lakossági fogyasztás ennél magasabb ütemben nő, ám hangsúlyozni kell, hogy a szolgáltatások nincsenek benne a kiskereskedelemben. Trippon Mariann aláhúzta, hogy 

a tavalyi évben a GDP lényegében egyetlen motorját a háztartási fogyasztás adta. 

A fogyasztás alakulása nem lóg ki a régiós trendből, azt mondhatjuk, hogy egyensúlyi pályán bővül, vagyis a lanyha növekedésért nem hibáztatható a fogyasztás, sokkal inkább a beruházások vagy az export – tette hozzá.

A lapunknak nyilatkozó elemző szerint 2026-ban valamelyest gyorsabb fogyasztás bővülésre lehet számítani a reálbérek gyorsabb emelkedése (6 százalék közelében), illetve a választások előtti fiskális intézkedések eredményeképpen, amelyek java része csak idén érkezik (például fegyverpénz). 

Ahhoz azonban, hogy érdemben gyorsuljon a kiskereskedelmi dinamika és a fogyasztás, a fogyasztói bizalomnak kellene tartósan és nagyobb mértékben javulnia. 

Ennek ellenére 2026-ban a GDP fő motorja a fogyasztás marad.

Vigyázunk a pénzünkre, csak a legszükségesebbre költünk

A decemberi adatok részletesebb elemzése szerint a nem élelmiszer-kiskereskedelem különösen vegyes képet mutatott: a használtcikk-üzletek forgalma kiemelkedően, 13 százalékkal bővült, míg az iparcikk jellegű vegyes üzletek 10, a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletek 6,6 százalékos növekedést produkáltak. A bútor- és műszakicikk-üzletek forgalma 3,2, a számítástechnikai és egyéb iparcikkeké 2,2, a textil- és ruházati boltoké pedig 1,2 százalékkal emelkedett. Ez azt jelzi, hogy

a fogyasztók egy része továbbra is elővigyázatosan költ, és inkább alapvető vagy kedvező árú termékek felé orientálódik.

Az online és csomagküldő kiskereskedelem 2,8 százalékos bővülése arra utal, hogy az e-kereskedelem növekedése lassulóban van a hagyományos boltokhoz képest, ami részben a piac telítődésére, részben a decemberi szezonális akciók mérsékelt hatására vezethető vissza. Az üzemanyagtöltő állomások forgalma 1,7 százalékkal nőtt, ami a mobilitás fokozatos visszarendeződését tükrözi, de nem volt elég erőteljes ahhoz, hogy számottevően dobja a teljes kiskereskedelmi volumen növekedését.

Az éves adatokból jól látszik, hogy a háztartások a bővülő jövedelmek ellenére is óvatosak: az élelmiszer-fogyasztás csupán 2,5 százalékkal nőtt. Ez azt jelzi, hogy a fogyasztók a többletet megtakarításra vagy más kiadásokra csoportosították át, és a bizonytalanság továbbra is visszafogja a költekezést.

A régiós összehasonlítás alapján Magyarország kiskereskedelmi forgalma nem lóg ki a közép-európai trendből: a növekedés mérsékelt, stabil pályán halad, és a GDP növekedésében a fogyasztás szerepe kiemelkedő marad. 

Az árrésstop kivezetésének időzítése kulcsfontosságú lehet, mivel a termelők és beszállítók költségeinek emelkedése a boltokra hárulhat, és ez befolyásolhatja a fogyasztói árakat is.

OKSZ: nincs ok az örömre

Kiábrándítóan teljesített a kiskereskedelmi forgalom 2025-ben, és ezen az ünnepi szezon adatai sem tudtak szépíteni. Bőven 6 százalék feletti átlagos reálkereset növekedés mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalék alatti növekedési üteme egyértelműen arra utal, hogy a fogyasztói bizalom a 2022-23-as inflációs sokk óta nem tudott helyreállni.

Ezen az olyan állami intézkedések sem segítettek, mint a nyugdíjas élelmiszer utalvány, mert az alapprobléma a fogyasztók pesszimizmusa a kilátásaikat illetően

– közölte az adatokkal kapcsolatban az Országos Kereskedelmi Szövetség.

Kozák Tamás úgy fogalmazott: „Nem javít a helyzeten a nagyobb kiskereskedelmi láncokra kényszerített árrésstop sem: a beszerzési ár felett 10 százalékban maximalizált fogyasztói ár nem növelte a vásárlási hajlandóságot. Ezzel szemben leküzdhetetlen kihívások elé állította a kisebb kereskedelmi láncokat és a független boltokat, hiszen az így kialakult árszintekkel nem tarthatják a versenyt”.

A szövetség főtitkára azzal folytatta, hogy még látványosabb a lehetőségek és tényleges fogyasztás közötti eltérés az élelmiszerek esetében. A kiskereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek ára 2025 egészében nem emelkedett (sőt, minimálisan csökkent), miközben a nettó keresetek átlagosan 10 százalék fölötti ütemben nőttek. Ehhez képest az élelmiszerek fogyasztása 2,5 százalékkal bővült, ami azt jelenti, hogy 

a háztartások a szokásos élelmiszer költéseik bő 7 százalékát óvatosságból inkább megtakarították, vagy máshová kellett azt átcsoportosítaniuk.

Az OKSZ értékelése szerint a decemberi kedvezőbb fogyasztási adatok adnak némi reményt arra, hogy 2026-ban megindul a fogyasztás növekedése. Az árrésstop takarásában ugyanakkor az élelmiszerek áremelkedése nem állt le, a termelők és beszállítók költségei növekednek, amit olyan állami beavatkozások is tetéznek, mint az útdíjak, vagy a hulladékgazdálkodási díjak emelése. Bár az árrésstop kivezetésének legkedvezőbb időpontját a kormány elmulasztotta, de februárban ez a mulasztás még viszonylag kis károkkal pótolható.