Az Európai Bizottság (EB) újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország és másik 11 tagország ellen, amelyek a hulladékokra és a hulladéklerakásra vonatkozó uniós irányelvek be nem tartásából erednek.

Az EB szerint Magyarország nem vezette át megfelelően a hulladékokról szóló keretirányelvet, amely a hulladék keletkezésének csökkentését és az erőforrás-felhasználás javítását célozza. 

Kapcsolódó

Az irányelv olyan kötelező újrahasznosítási célokat határoz meg, amelyek hozzájárulnak az EU körforgásos gazdasági céljaihoz. Ebben az esetben az EB-nek többek között a kiterjesztett gyártói felelősségnél meghatározott nemzeti célokkal van baja, és szerinte arról sem számoltak be a hatóságok, hogyan segítenék elő a házi komposztálást.

A hulladéklerakásra vonatkozó szabályozás sem lett maradéktalanul átültetve a magyar jogba.

Az irányelv célkitűzései közé tartozik, hogy csak kezelt hulladék kerülhessen lerakásra, amely minimálisra csökkenti az emberi egészségre, a vízre, a talajra és a levegőre gyakorolt káros hatásokat. Az EB úgy látta, hogy a magyar hatóságok nem ültették át megfelelően azt az előírást, ami a szelektíven gyűjtött hulladék lerakását megakadályozná.

A Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben két hónapos határidőt szabott a válaszadásra és az intézkedések megtételére. Ennek hiányában a Bizottság további lépésekhez folyamodhat, és indokolással ellátott véleményt bocsáthat ki

- írja az Index.

A lap emlékeztet, hogy október elején is kezdeményezett a Bizottság kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, akkor a szuverenitásvédelmi törvény uniós szabályokkal való ellentéte miatt.

Szeptemberben az EB kötelezettségszegési eljárásokat indított 26 tagállammal, köztük Magyarországgal szemben, mivel nem sikerült teljes mértékben átültetniük az EU fontos irányelveit a nemzeti jogba. Az eljárások öt fő területet érintenek: az igazságügy, pénzügyi stabilitás, energia és környezetvédelem. Erről bővebben ITT olvashat.