Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unióban 2024-ben átlagosan 507 kórházi ágy jutott 100 ezer lakosra, ami enyhe csökkenést jelent az egy évvel korábbi 511-hez képest, 2009-ben még 582 kórházi ágy jutott ugyanennyi lakosra – írja az Eurostat friss elemzése.
A jelenség mögött elsősorban az egészségügyi technológia fejlődése áll. Számos olyan beavatkozás, amely korábban több napos kórházi bentfekvést igényelt, ma már egynapos sebészet keretében vagy járóbeteg-ellátásban is elvégezhető. Emellett a korszerű diagnosztikai és terápiás eljárások lerövidítették az átlagos kórházi tartózkodási időt is.
Bulgária vezeti a rangsort
Az uniós országok között Bulgáriában van a legtöbb kórházi ágy: 100 ezer lakosra 870 ágy jut. A második helyen Németország állt 759 ággyal, majd Románia (731), Ausztria (655) és Csehország (639) következett, Magyarországon pedig 637 ágy jut százezer lakosra. 2023-ban még 650 ágy volt a magyar egészségügyben. Magyarország rendszeresen az uniós átlag felett helyezkedik el, erre a Brüsszelből érkezett országjelentés is felhívta a figyelmet, erről itt írtunk bővebben.
A lista másik végén a skandináv országok és Hollandia találhatók. Svédországban mindössze 187, Hollandiában 221, Dániában 226, Finnországban 248, Spanyolországban 283, Írországban pedig 293 kórházi ágy jutott 100 ezer lakosra.
Magyarország még mindig a kórházakra épít
Bár a legtöbb nyugat-európai ország évtizedek óta tudatosan csökkenti a fekvőbeteg-kapacitásokat, Magyarország továbbra is a kórházközpontú rendszerek közé tartozik.
Ugyanakkor kiemeli az Eurostat, hogy a magyarországi kórházi ágyak között az akut ellátást szolgáló férőhelyek aránya az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. A vizsgált országok közül Magyarországon a kórházi ágyak kevesebb mint kétharmada szolgálja a gyógyító (akut) ellátást, ami csak néhány országra – köztük Csehországra, Horvátországra és Franciaországra – jellemző. A rehabilitációs ágyak aránya pedig kifejezetten magas. Az Eurostat szerint a rehabilitációs célú férőhelyek a teljes somatikus kórházi kapacitás több mint 15 százalékát teszik ki, amivel Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik.
Tíz év alatt csökkentek a rehabilitációs és tartós ápolási ágyak
Az Eurostat elemzése szerint 2014 és 2024 között Magyarországon csökkent a rehabilitációs célú kórházi ágyak száma a lakosságszámhoz viszonyítva. A visszaesés az unióban a nagyobb mértékű csökkenések közé tartozott, Franciaország, Németország és Luxemburg mellett Magyarország is azok között az országok között szerepel, ahol 10–14 ággyal kevesebb jutott 100 ezer lakosra.
Hasonló folyamat figyelhető meg a hosszú távú ápolási funkciót betöltő kórházi ágyaknál is. Az Eurostat szerint Magyarország azon országok közé tartozik, ahol az elmúlt évtizedben 21–40 ággyal csökkent a tartós ápolást biztosító kórházi férőhelyek száma 100 ezer lakosra vetítve.
Az igazi kihívás nem a kórházakban van
A demográfiai folyamatok alapján ugyanakkor egyre kevésbé az akut kórházi ellátás, és egyre inkább az idősgondozás válik kulcskérdéssé Európában.
Az EU-ban 2024-ben már mintegy 3,6 millió férőhely működött idősotthonokban és egyéb bentlakásos hosszú távú gondozási intézményekben.
Ebben a kategóriában azonban óriási különbségek láthatók. Míg Hollandiában 100 ezer lakosra 1390, Svédországban 1298, Belgiumban pedig 1249 férőhely jutott, addig a lista végén Görögország (20), Bulgária (26) és Portugália (94) áll.
A magyar adat ugyan nem szerepel a közlemény kiemelt megállapításai között, de az Eurostat adatbázisa alapján Magyarország messze elmarad az észak- és nyugat-európai országok kapacitásaitól. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy Magyarország népessége gyorsan öregszik, miközben a családok egyre nehezebben tudják saját erőből megoldani az idősgondozást.
Európa más irányba halad
A friss adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az egészségügyi rendszerek hangsúlya fokozatosan eltolódik a kórházaktól a rehabilitáció, az otthonközeli ellátás és a hosszú távú gondozás felé. Azok az országok, amelyek ma a legkevesebb kórházi ággyal rendelkeznek – például Hollandia, Svédország vagy Dánia –, egyben a legfejlettebb idősellátási és szociális gondozási rendszereket működtetik.
Magyarország ezzel szemben továbbra is jelentős kórházi kapacitásokra támaszkodik, miközben az öregedő társadalom által támasztott új igények egyre inkább a rehabilitációs, ápolási és bentlakásos gondozási szolgáltatások fejlesztését sürgetik. Az Eurostat számai alapján a következő évek egyik legfontosabb egészségpolitikai kérdése az lehet, hogy sikerül-e a hagyományosan kórházközpontú modellről fokozatosan egy hosszú távú gondozásra jobban felkészült rendszer felé elmozdulni.