A klímaváltozással kapcsolatos szélsőséges időjárási eseményeket tanulmányozó WWA jelentésében megállapította, hogy a négynapos esőzéssel járó Boris vihar volt a valaha mért legerősebb Közép-Európában. A jelentés szerzőinek megállapítása szerint az ilyen felhőszakadások valószínűsége legalább kétszeresére nőtt, és erejük hét százalékkal hevesebb lett. 

Az elmúlt két évtized legsúlyosabb közép-európai áradásai 24 halálos áldozatot követeltek, jelentős anyagi károkat okoztak, épületek és hidak rongálódtak meg, a helyreállítás pedig több milliárd dollárt emészthet fel. 

Joyce Kimutai, az Imperial College London Grantham Intézetének kutatója, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy az áradások ismét rávilágítanak a fosszilis tüzelőanyagok okozta felmelegedés pusztító hatásaira. 

Amíg az olajat, a gázt és a szenet nem váltják fel megújuló energiával, addig a Borishoz hasonló viharok még hevesebb esőzéseket és gazdasági károkkal járó áradásokat fognak okozni

 – fűzte hozzá. 

A jelentés szerint ilyen vihar várhatóan átlagosan 100-300 évente egyszer fordulhat elő a mai éghajlati viszonyok között, az iparosodás előtti szinthez képest 1,3 Celsius-fokos felmelegedésnél. 

Azonban, ha az iparosodás előtti szinthez képest a felmelegedés eléri a 2 Celsius-fokot, ami várhatóan a 2050-es években következik be, az ilyen viharok legalább 5 százalékkal több esővel fognak érkezni, és a mostaninál 50 százalékkal gyakrabban fordulnak majd elő – írták a tanulmány szerzői.

Három időjárási tényező támogatta a Boris ciklon kialakulását: az érkező hidegfront mögötti hűvösebb és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg közötti nagy hőmérsékleti kontraszt, az Alpok ciklonképződést segítő hatása, valamint a levegő magas nedvességtartalma – ismertette a HungaroMet Zrt. a rendkívüli dunai árvíz meteorológiai hátteréről készített elemzésében. A részleteket pedig itt tudhatja meg >>>