A Rákosrendezőre vonatkozó szerződés azt írja elő, hogy a jelenlegi tulajdonosnak a teljes területre van elővásárlási joga – mondta a Telexnek Ducsay Zsuzsanna, ingatlanügyekben jártas jogász, aki szerint a szerződés is kizárja, hogy az ingatlanok csak egy része szálljon át a vevőre, amiből az következik, hogy a fővárosi tulajdonú BKM Zrt. elővásárlási joga az egész területet érinti. A Kúria véleménye szerint egy ilyen szerződésnél nincs olyan, hogy a vevő megvesz nyolc telekből hetet, a maradék egyet pedig megveheti, akinek elővásárlási joga van rá.

Az elővásárlási jog és a nemzetközi megállapodás alapján írt törvény közötti viszonyról a szakértő elmondta, hogy speciális a megítélése, alkotmánybírósági határozatok is vannak arról, hogy pontosan mikor melyik előbbre való.

Előfordulhat, hogy egy nemzetközi szerződés felülírja a nemzeti jogot, de a szakértő úgy látja, ez most nem áll fenn, ugyanis az MNV által is idézett, nemzetközi szerződésről szóló magyar törvény teljesen egyértelműen a magyar jogszabályok keretei közé helyezi a vevő kijelölésének lehetőséget. Kiemelte azonban, hogy a törvénynek van egy része, amit az MNV a közleményében nem idézett, és amelynek az a lényege, hogy a vevőt a magyar kormány előzetes hozzájárulásával az emírségekbeli kormánynak kell kijelölnie, de csak ha ezt a magyar jogszabályok lehetővé teszik. A törvény annyi eltérést enged a magyar szabályoktól, hogy a vevőt az emírségekbeliek közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül jelölhetik ki.

Az MNV és az Eagle Hills közötti szerződésben ráadásul egyértelműen szerepel, hogy az MNV tájékoztatta a vevőt arról, hogy a budapesti közműcégnek az egyik ingatlanra elővásárlási joga van – tette hozzá Ducsy Zsuzsanna. Az Eagle Hills pedig saját maga kötötte a fizetést ahhoz, hogy az elővásárlásra jogosultak nyilatkoznak arról, hogy lemondanak az elővásárlási jogukról. Ebből az következik, hogy az Eagle Hills maga sem vitatta az elővásárlási jogok fennállását – mutatott rá.

A fővárosi cégnek egyébként azért van elővásárlási joga az egyik telekre, mert az egyik azon álló épület a tulajdonában van. A polgári törvénykönyv szerint, ha egy telek és a rajta lévő épület tulajdonosa különbözik, akkor azokon mindkét irányba elővásárlási jog van.

A Főváros egy háttérbeszélgetésen a lapnak azt mondta, hogy az elővásárlási joggal rendelkező BKM Zrt. egyáltalán nem kapott nyilatkoztatási kérelmet, enélkül a földhivatal elvileg nem tudja átírni a tulajdonjogot az Eagle Hills Zrt.-re, ami további akadály lehet az ügyben.

Kérdés, hogy a BKM hogyan tud, vagy tudna élni az elővásárlási jogával, ha jelzi, hogy élne vele, hiszen ugyanilyen jog illeti meg a Stockton Zrt. nevű céget, amelynek elővásárlási joga erősebb, mint a BKM-é.

A közműcégnek csak azért van ilyen joga, mert épülete van az állami tulajdonú telken, a Stocktonnak azonban azért, mert tulajdonostárs. Vagyis, ha mindketten élnének az elővásárlási jogukkal, akkor a terület végül a Stocktonnál köthet ki.

Azonban hiába venné meg ugyanis a Stockton a telket, a fővárosi közműcégnek továbbra is elővásárlási joga maradna rá, hiszen az a helyzet nem szűnne meg, hogy valaki más telkén álljon az ő épületük. A Stockton megvásárolt területet olyan drágán adhatja tovább, amennyiért a fővárosi cég már biztosan nem tudja megvenni.

Ha a főváros mindenképpen perre megy az elővásárlási joga érvényesítéséért, az biztosan eltartana pár évig, vagyis az akkor is évekig húzódhat az eljárás.

Az ügy előzménye, hogy a magyar állam pár napja Rákosrendező területéből mintegy 85 hektárnyi területet adott el nettó 50,9 milliárd forintos vételáron, a fejlesztést - a mini-Dubajt - az Eagle Hills csoport valósítja meg Grand Budapest néven. Budapest élni kíván az elővásárlási jogával, de az MNV szerint bonyolultabb a történet.