Szokatlanul gyorsan terjed a madárinfluenza a németeknél: Baden-Württembergben például a hétvégén 15 ezer madarat kellett levágni egy baromfitelepen, és több tucat járványkitörést regisztráltak különböző gazdaságokban.
Becslések szerint idén ősszel eddig több mint 200 ezer csirkét, libát, kacsát és pulykát ártalmatlanítottak, illetve újabban sokezer vadonélő szárnyas, többek között daruk, kormoránok pusztulnak el, a tetemeket tömegesen gyűjtik be a hatóságok.
Fellángolt a fertőzés az őszi madárvonulással
Noha egész évben jelen volt a madárinfluenza, a fertőzés előfordulása új szintre emelkedett az őszi madárvonulással.
A vírus újra nagy számban tizedeli az állományt a tojótyúkokat és hízópulykákat tartó gazdaságokban, jelenleg
tömeges járványkitörésről érkeznek jelentések mind a vadszárnyasok, mind a baromfitelepek körében
– riasztottak a német hatóságok.
A Tagesschau idézi a madárinfluenzát felügyelő Friedrich Loeffler Intézet szakértőjét, aki szerint „drámai mértékben dinamikussá vált” a vírus terjedése, naponta igazolnak új eseteket.
Különösen azokat az államokat érinti a fokozott fertőzés veszélye, ahol magas a madárállomány, mint például Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Brandenburg, Türingia, Szász-Anhalt és Alsó-Szászország – de a madárinfluenzát Bréma kivételével már minden német tartományban észlelték ebben a szezonban.
Nem válogat a kegyetlen vírus
A madárinfluenza elnevezés a latin avis (madár) szóból származik, és egy vírusok által okozott fertőző betegséget takar, amely elsősorban a vadon élő vízimadarakat érinti. A legveszélyesebb vírus a jelenleg H5N1 néven terjedő, rendkívül fertőző HPAIV variáns. Jellemzően súlyos és gyakran halálos tüneteket okoz a fertőzött állatoknál, nem kímélve a haszonállatokat tartó, tojástermelő telepeket sem.A lakosság nincs veszélyben, de lehet oltakozni
A szakértők rámutatnak: magas fertőző dózisban a vírus elvileg emberre is átvihető, bár a németeknél jelenleg nincs különösebb kockázata a súlyos megbetegedésnek a lakosság körében.
Ezzel együtt a Robert Koch Intézet ajánlja a szezonális influenza elleni oltást azoknak, akik gyakran és közvetlenül érintkeznek sertésekkel, baromfival, vadmadarakkal, akár magán-, akár szakmai úton. Ezzel megelőzhető lehet a jelenleg terjedő szezonális influenza vírusokkal való kettős fertőzés esélye, a vírusgén-szegmensek cseréjének kockázata.
A hatóságok már felszólították a baromfitartókat, hogy gondosan tartsák be a higiéniai előírásokat, a fertőtlenítési intézkedéseket, a védőöltözet használatát. Kerülni kell a házi baromfi és a vadon élő madarak ürülékével való érintkezést is, a baromfit pedig lehetőség szerint istállóban vagy a vadmadarak által elérhetetlen helyen kell tartani.
Azok, akik kirándulnak az őszi időszakban, feltétlenül
kerüljék el az elhullott állatok, vízimadarak, varjúfélék érintését,
és a tollaikat se gyűjtsék be, illetve a kutyákat sétáltassák pórázon, ne engedjék a tetemek közelébe!
Öröm az ürömben, hogy a kisebb énekesmadarak és galambok „nem különösebben fogékonyak” a madárinfluenza kórokozójára – közölték.
Előfordultak már embereket érintő, fertőzéses esetek: megírtuk, az Egyesült Államokban és Mexikóban korábban baromfitelepen dolgozók is elkapták a kórt.
Egyelőre hanyagoljuk a lágytojást, és számoljunk a hiánnyal!
Az is felmerült, hogy fertőzött húsról terjedhet-e a vírus a baromfitermékeken keresztül.
A Szövetségi Kockázatértékelési Intézet szerint ez elvileg nem zárható ki, egyelőre azonban nincs bizonyíték arra, hogy az emberek élelmiszer útján fertőződtek volna meg a madárinfluenzával.
A biztonság kedvéért
javasolják a húsok alapos átsütését,
mivel a vírus érzékeny a magas hőmérsékletre – a hús belsejében is legalább 70 Celsius fokot kell elérni.
Tojás főzésekor pedig ügyelni kell arra, hogy mind a tojásfehérje, mind a sárgája szilárd legyen – figyelmeztetnek.
A Német Baromfiipari Központi Szövetség viszont máris felkészít
a tojás- és baromfihús-ellátási hiányra, ami a karácsonyi ünnepi bevásárlási szezont is érintheti,
ha a madárinfluenza vírusát nem sikerül hatékonyan megfékezni – írja a Morgenpost.