„Egy hatalmas armada tart Irán felé. Gyorsan, nagy erővel, lelkesedéssel és céltudatossággal halad. Ez egy nagyobb flotta, élén a nagy repülőgép-hordozóval, az Abraham Lincolnnal, mint amelyet Venezuelába küldtek”
– közölte Truth Social oldalán Donald Trump, egyben azt az üzenetet küldte Teheránnak, hogy „fogy az idő” egy új, a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló megállapodás aláírására, különben csapásokat mérhetnek rájuk. A The Telegraph tudósítása szerint
Ez az amerikai támadás nagyobb lenne, mint az Éjféli Kalapács hadművelet, amelyben amerikai bunkerromboló bombák és rakéták találták el Irán három nukleáris létesítményét tavaly júniusban
– figyelmeztetett az amerikai elnök.
Amennyiben Donald Trump a katonai beavatkozás mellett dönt, az első lépés az iráni légvédelmi rendszer megsemmisítésére irányul majd, a műveleti szabadság elérése érdekében
– hangsúlyozta érdeklődésünkre Kemény János.
Az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa szerint ezt követően az a kérdés, hogy mi az amerikai stratégia célja:
- a rezsim vezetésének lefejezése,
- a rezsim belbiztonsági rendszerének, így például a Forradalmi Gárda és a Baszídzs milícia meggyengítése,
- vagy a konvencionális katonai erők, hadiipar meggyengítése,
- esetleg ennek valamilyen elegye.
A szakértő szerint a teheráni rezsim lefejezése lenne a legmesszebbmenő lehetőség, aminek a kimenetelét lehetetlen megjósolni. Korlátozottabb csapásmérési forgatókönyvek esetében is nehéz előrejelezni, mivel az iráni válaszadás, például a Hormuzi-szoros lezárási lehetősége, komoly regionális következményekkel járhat, ami nem érdeke az Egyesült Államoknak.
Elrettentés helyreállítása, szankcionált kínai cégek
Irán a tavaly júniusi 12 napos háború óta számos belső és külső problémával néz szembe: a szankciók és a rossz gazdasági vezetésből következő egyéb gazdasági problémák, mint az infláció nagy mértéke vagy az iráni fizetőeszköz, a riál árfolyamának esése, illetve a fővárosban kialakult ivóvízhiány mind növelték a társadalmi feszültségeket.
Az iráni rezsim emellett igyekezett elrettentőképességét a lehetőségek szerint helyreállítani.
- A proxy szervezetek jelentette válaszcsapási képesség nagymértékben csorbult,
- az Asszad-rezsim összeomlásával pedig megszűnt a szárazföldi összeköttetés a libanoni Hezbollah szervezethez.
- Irán maga pedig légvédelmében és ballisztikus rakétaprogramjában hatalmas károkat, míg légereje jelentékeny veszteségeket szenvedett.
Az NKE munkatársa úgy látja, hogy Irán ezeknek a veszteségeknek a pótlására partnereitől feltételezések szerint különböző felszereléseket, mint légvédelmi eszközök, a ballisztikus rakéták gyártásához szükséges anyagok, és harci repülőgépek beszerzését kezdte meg. Az Egyesült Államok tavaly szankcionált például kínai cégeket a ballisztikus rakéták hajtóanyagának gyártásához szükséges vegyi anyagok Iránnak való eladása miatt.
A 2025 decemberében elindult tüntetések gazdasági sérelmek mentén, elsősorban az inflációs problémák miatt indultak meg, azonban a tiltakozások mérete gyorsan nőtt és politikai követelések is gyorsan napirendre kerültek. Mint ismeretes, a rezsim erre erőszakkal válaszolt, és becslések szerint tízezres lehet az áldozatok száma.
Iránban január eleje óta az internetet blokkolták, csak nagyon kevés információ lát napvilágot. Bár Trump elnök gyorsan támogatásáról biztosította a tüntetőket, a venezuelai nyomásgyakorlási intézkedései az amerikai flotta egy jelentős hányadát lekötik és ennek következtében nem volt amerikai hordozócsoport a Perzsa-öböl térségében.
Kemény János úgy látja, ez a helyzet január 27-én, hétfőre változott meg, amikor USS Lincoln vezette hordozócsoport megérkezett a térségbe, miután a dél-kínai-tengeri térségből átvezényelték. Emellett az amerikai erők a régióban további légvédelmi, légi utántöltési és csapásmérő egységekkel lettek megerősítve, az esetleges iráni válaszcsapások megelőzésére, illetve az bekövetkezés esetén az azokra adandó válaszadás érdekében.
Mivel az Egyesült Államok régióbeli partnerei valószínűleg csak végszükség esetén adnának engedélyt a területükről kiinduló katonai akcióra, így
a hordozócsoport érkezése jelenti az amerikai műveleti szabadság kulcsát
– fogalmazott a szakértő, aki felhívta rá a figyelmet, hogy Irán sem volt tétlen.
Nyílt források szerint januárban mind Kína, mind Oroszország soron kívül nagyobb számú teherszállítógépet küldött és fogadott, amik feltételezések szerint katonai eszközöket szállítottak Iránba. Mivel a felek nem közöltek konkrétumokat, csak találgatni lehet, de feltételezhetően légvédelmi eszközökre volt sürgősen Iránnak szüksége, mivel a tavaly nyári háborúban Izrael az iráni légvédelmi rendszer nagy részét megsemmisítette vagy működésképtelenné tette.
Mit hozhatnak a következő napok?
Kemény János szerint katonailag Irán mérete és lakosságának száma egy iraki rendszermegdöntési forgatókönyvet elkerülendővé tesz. Irak megmutatta, hogy az amerikai fegyveres erőket egy ilyen akció hosszú távra nagymértékben leköt, és Irak lakossága kevesebb mint fele volt a mai Iránénak, ami az irakihoz képest jóval nagyobb erőforrásokat igényelne.
A jelentősebb flottacsoportosítás hosszabb távú állomásoztatása szintén nem jelenthet opciót, amennyiben Trump fenn kívánja tartani a venezuelai flottacsoportosítást. Ez beszűkíti az amerikai cselekvési időkeretet.
Azt is figyelembe kell venni, hogy az Iránnal szövetséges csoportok, mint a jemeni huszik, vagy az iraki Kataib Hezbollah jelezték hajlandóságukat, hogy amerikai érdekek ellen csapásokat hajtsanak végre, így a katonai tervezőknek ezeknek a csoportoknak a tevékenységére is fel kell készülni.
„Figyelembe kell venni továbbra azt is, hogy egy katonai konfrontáció minden bizonnyal Izraelt is érinteni fogja valamilyen formában. Irán például a rakétaarzenálját izraeli célok ellen bevetheti, megelőző vagy megtorló intézkedésként. Az amerikai Központi Parancsnokság parancsnoka nem rég Izraelben tett látogatást, ahol valószínűleg ilyesfajta kérdések is előkerültek, hivatalos közlés azonban nincs a találkozó tartalmáról”
– fogalmazott a szakértő, egyben hozzáfűzte, hogy történelmileg a csak légi alapú katonai beavatkozásoknak a kívánt politikai célok elérésében rossz az eredményessége.
A júniusi 12 napos háború után átmenetileg nemzeti egység alakult ki. A jelen helyzetben lehetetlen azt megmondani, hogy az iráni lakosság hogyan reagálna amerikai katonai lépésekre.